Télen a hó és a fagy, most nyáron pedig a monszunszerű esőzés írja át a felkészülési programot. Szinte mindegy is már, mikor alapoz a csapat, úgy fest, valami malőr mindig becsúszik…Télen a hó és a fagy, most nyáron pedig a monszunszerű esőzés írja át a felkészülési programot. Szinte mindegy is már, mikor alapoz a csapat, úgy fest, valami malőr mindig becsúszik…
Nincs mit tenni, az időjárás alakítja az életünket – mondja beletörődve Czvitkovics Péter. – Hétfőn utaztunk Balmazújvárosba, és a szálloda pályája másnapra teljesen víz alá került. Nem várhattuk meg, míg felszárad, visszajöttünk Debrecenbe, itt készülünk a füvesen, az edzőtáborozásra pedig majd a jövő héten kerítünk sort.
Érdekes, a klubról eddig elmaradoztak a „viharos” hírek, talán csak az újpesti Kabát Péter megkörnyékezése vert hullámokat, majd gyorsan el is csitult. A bajnokcsapat kerüli a nyilvánosságot?
Ezt azért nem mondanám, bár elismerem: az nem hír, ha valami a terveknek megfelelően halad. A tavaszi együttes alapemberei közül valamennyien velünk készülnek, lehet, hogy a nagyobb mozgolódásra, a nagy bejelentésekre augusztusig várni kell.
A vezetőség mondta is: erősítéssel ér fel, ha együtt marad a keret, legalábbis addig biztosan, amíg harcban állnak a nemzetközi kupaporondon. De a fehérvári Mohl Dávidon kívül érkezhet-e új szerzemény?
Szokás már, hogy minden felkészülés kezdetén itt sorakoznak a klubház bejáratánál a külföldi próbajátékosok. És ahogy korábban, a többség most is fennakadt a rostán. Abban egyetértünk, hogy erősíteni kell, csakhogy a friss légiósjelöltek közül egyedül a francia Adamo Coulibalyn látom, hogy nem idegen tőle a játék.
Pedig kell a pótlás, hisz amint mondta: augusztusban jó néhányan elmehetnek a Lokiból…
Sokan vannak, akik külföldre vágyódnak, közéjük tartozom én is, a Bajnokok Ligája-selejtezőt azonban érdemes megvárni. Ha jól szerepelünk, biztosan felfigyelnek ránk. A magyar élvonal nem tartozik a jó ajánlólevelek közé, sőt most úgy látom, hogy ugródeszkának egyenesen alkalmatlan. A nemzetközi porondon kell remekelni, mert arra már a tehetősebb kérők is felkapják a fejüket.
Viszont nem érheti kritika honi produkcióját, a bal oldali középpályásoknál az NS-rangsorában az első helyen végzett. A számok nem hazudnak, igaz, az osztályozás szubjektív műfaj…
Alapvetően középső középpályásnak tartom magam, de a debreceni négy–négy–kettes rendszerben inkább két védekező felfogású labdarúgó szerepelt ezen a poszton. Ezért nekem a jobb, majd a bal oldalvonal mellett jutott hely – aztán hol itt, hol ott tűntem fel.
Ez megerősíti a korábbi huszonhétszeres válogatott Hannich Péter szavait, aki értékelésében jelezte: a kreatív játékosok a vonal mellé szorultak, s külön kiemelte Czvitkovics Pétert. Azt mondta: van feje a futballhoz.
Jólesik ilyet olvasni. Édesapám rengeteget mesélt Hannich Péterről, minden elismerésem a volt gólkirályé, adok a szavára. Abban is igaza van, hogy az irányító középpályások közül sokan átlagos labdarúgók, akik megelégszenek a sablonos megoldásokkal. Kár, hogy a magyar pályákon nem hemzsegnek a Détári Lajosok és az Illés Bélák… Mennyire más lenne a játék! Egyre inkább szemet szúr, hogy a fiatalok megmozdulásait a görcsös akarás vezérli. Az a nyomasztó tudat, hogy innen minél előbb el kell menni. Váratlan, mindent eldöntő húzásokat már alig látni, bár nekem szerencsére megadatott, hogy Sándor Tamást testközelből, a pályán figyeljem.
A debreceni nosztalgiaválogatott elleni mérkőzésen újból megnézheti.
Érdekes lesz. A Loki korábbi sztárjai lépnek pályára; akad, aki már abbahagyta, és van olyan is, mint például Halmosi Péter vagy Dzsudzsák Balázs, aki a nyaralását szakítja félbe, hogy eljöjjön. Biztosan jól szórakozunk majd, viszont vérre menő csatát senki se várjon tőlünk – azt majd a svéd Kalmar ellen láthatják.
Szavazott már a klub internetes oldalán, amelyen azt kérdezik, mi a véleménye a BL-sorsolásról? Ne vágja rá rögtön, hogy simán továbbmennek, az ellenlábasok még túlzott optimizmussal vádolják meg.
Milyen lehetőségek vannak?
A következő: szoros meccseket és továbbjutást várok…
Ez is tetszik! A maradékra viszont gondolni sem akarok.