Nem merészség a jelenlegi gazdasági helyzetben olyat sportág vezetésére vállalkozni, amelyben tömegeket kell mozgatni ahhoz, hogy néhány tehetség felbukkanjon? – kérdeztük Gyulai Miklóstól.Nem merészség a jelenlegi gazdasági helyzetben olyat sportág vezetésére vállalkozni, amelyben tömegeket kell mozgatni ahhoz, hogy néhány tehetség felbukkanjon? – kérdeztük Gyulai Miklóstól.
De, mindenképpen az, és én sem arra számítottam, hogy a gazdasági válság éppen most üti fel a fejét. Egy évvel ezelőtt, amikor az ideiglenes vezetőség felállt, biztos volt, hogy a mögöttünk álló gazdasági csoport – megfelelő stratégia esetén – jelentős anyagi támogatással segíti majd a sportág fejlődését. Most sokkal nehezebb a helyzet, s annak ellenére, hogy támogatóink kitartanak mellettünk, nyilván sokkal jobban megnézik majd, hogy mire adnak pénzt.
Mik az elképzelései?
Úgy vélem, szemléletváltásra van szükség. Elmúltak azok az idők, amikor arra lehetett számítani, hogy a szövetség mindent megold. Ha egyszer a MASZ ismét olyan helyzetbe kerül, hogy pénzt tud osztani, megteszi. Addig azonban együttes munkával, új ötletekkel kell küzdenünk, nemcsak a túlélésért, hanem az előrelépésért. Május 17-én például ismét megrendezzük az országos váltóbajnokságot, amely önmagában nem mozgatja meg a szponzorok fantáziáját. Ezért a versenyhez kapcsolódóan családi egészségügyi napot tartunk, amelyen állapotfelméréstől kezdve táplálkozási tanácsadásig minden lesz, s a nap fő eseménye lesz a váltók versengése. Ilyen rendezvényre már könnyebb volt támogatókat találnunk. Fontosnak tartom a versenyrendszer átalakítását, nemcsak a pályán, hanem a mezőn is. Egy három-négy viadalból álló sorozatnak nagyobb lehet a reklámértéke, különösen akkor, ha neves versenyzők is rajtolnak. Szerencsénk van, mert a nemzetközi versenyrendszer is átalakul, az új diamondsorozatban kalapácsvetésben is kötelező hét állomást rendezni, erre azonban a legnevesebb gálák nem vállalkoznak. Mi felajánlottuk, hogy akár több versenynek is otthont adunk, s ezek köré más számok küzdelmeit is megszervezhetjük. Már elindítottuk az Életút-programot, amelynek keretében egyetemekkel kötünk megállapodást, mód lesz arra, hogy atlétáink egyéni tanrend szerint tanuljanak, kollégiumi elhelyezést, a későbbiekben ösztöndíjat kapjanak. Fontos lenne az igazolási rendszer megváltoztatása, mert ma nem minden rendszeresen atlétizáló gyerek igazolt tagja a kluboknak. Az egyesületek sokszor csak a legjobbakat regisztrálják központilag, azokat, akiket az országos bajnokságokon is indítanak. Igy nem lehet tudni, hogy pontosan hányan is űzik sportágunkat.
A Gyulai névtől nyilván sokat várnak az emberek. Ez nem hat nyomasztóan?
Nem. Sokan ugyan azt gondolják, hogy ezzel a névvel csodát lehet tenni, ami nem igaz. De tény, hogy a testvéremmel együtt sok mindent ellestünk aputól, s ezt a tudást megpróbáljuk a sportág érdekében hasznosítani.