A válság volt a megmentő

Alig egy hónap múlva lép pályára a válogatott Tiranában, de az albánok még nem a jövőbe, hanem a keserű múltba tekintenek. Február 11-én ugyanis Arie Haan, a válogatott holland szövetségi kapitánya saját bőrén érezhette a balkáni düh kiteljesedését a Málta elleni világbajnoki selejtező után: Ta’ Qaliban a piros-feketék nem kaptak gólt, de nem is szereztek, a 0–0 pedig az újságíróknál, a szurkolóknál és Armand Duka szövetségi elnöknél is kiverte a biztosítékot. Egyes vélemények szerint a korábbi kétszeres vb-ezüstérmes állását paradox módon kizárólag a válságnak köszönheti: ha az albán szövetségnél nem kellene meghúzni a nadrágszíjat, a hollandot már menesztették volna a vereséggel felérő döntetlen miatt. Csakhogy ez esetben a 2009 decemberéig érvényes szerződése szerinti összeget, mintegy 220 ezer eurót is át kellene neki utalni.

Az újságírók és a fanatikusok készséggel elismerik, hogy a két topjátékos, Altin Lala (Hannover) és Lorik Cana (Olympique Marseille) nélkül – Máltán sérülés miatt nem jutottak szóhoz – a társaság képességei korlátozottak, a kapitány nyilatkozatait viszont már nem vette be a gyomruk. Ha ugyanis Arie Haan ígéretéhez híven valóban nyerni akart a szigeten, miért a „nagyok” ellen alkalmazott defenzív hadrendben, öt középpályással és egy támadóval küldte harcba övéit – teszik fel a kérdést a kétkedők.

A március 28-i Albánia–Magyarország vb-selejtező után a látogatók sikere esetén a racionális gazdasági érvek sem mentik meg Arie Haant, aki máltai gyávaságával iszonyatos nyomás alá helyezte magát, ám ami fontosabb és aggasztóbb, a válogatottat is – vallják a németalföldi szakember bírálói.