Aján Tamásnak, a Nemzetközi Súlyemelő-szövetség elnökének meghívására szerdán villámlátogatáson Magyarországon járt John Fahey, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) elnöke és David Howman, a szervezet általános igazgatója, akik sajtótájékoztatón ismertették az újságírókkal a szervezet egyre bővülő feladatait. John Fahey elmondta, ma már a doppingellenes küzdelemben nemcsak a sportolók vizsgálatára s megelőzésként a felvilágosításra koncentrálnak, hanem szorosan együttműködnek a gyógyszergyártó cégekkel, figyelemmel kísérik az új szerek kifejlesztését, s időben felkészülnek arra, hogy ezeket egyesek tiltott teljesítménynövelőként használják.
„Ma már nem futunk az események után, a kutatókkal tartjuk a kapcsolatot, éveken át követjük egy-egy szer kifejlesztését. Ennek volt köszönhető, hogy a CERA nevű szer csupán három országban és egyetlen hónapig volt forgalomban, s használói azonnal lebuktak vele a Tour de France-on. A laborok mellett a gyógyszerforgalmazókkal is együttműködünk, sőt az Interpoltól kapott információk alapján célzott teszteket is végzünk” – mondta Fahey.
A WADA vezetői úgy vélik, a doppingellenes küzdelem eredményességét nagymértékben növeli a sokat vitatott holléti nyilvántartási rendszer, amely ellen sportolói szervezetek sora tiltakozik. Eszerint a kijelölt versenyzőknek naponta egy órára, az év minden napján meg kell adniuk tartózkodási helyüket, hogy a doppingellenőrök elérhessék őket.
„Egyelőre csak a sajtóból értesültünk arról, hogy Belgiumban bíróságon kívánják megtámadni a január elsején bevezetett új szabályzatot, amely egyébként enyhébb, mint az eddigi rendszer. Korábban huszonnégy órai tartózkodást kellett leadniuk a versenyzőknek, ettől az évtől ez napi egy órára csökkent. Az a tapasztalatunk, hogy a rendszerrel kapcsolatban panaszkodók főként olyan sportolók, akiknek nem is kellene megadniuk a tartózkodási helyüket, mert mi ezt csupán a legjobbaktól várjuk el. A végrehajtást azonban országonként különféle módon szabályozzák.”
Természetesen ezúttal is elhangzottak kérdések, például hogy a pekingi olimpia mennyire lehetett tiszta, hogy a hírességek a doppingvizsgálat szempontjából élveztek-e előnyöket, s vajon hány olyan szer létezik, amelyet még mindig nem ismernek az ellenőrök.
„Bár Pekingben csak kilenc csaló bukott le, a játékokat megelőző időszakban hetvenen akadtak fenn a doppingvizsgálaton, s ők már el sem utazhattak az olimpiára, vagyis hatékonyan léptünk fel a doppingolók ellen. Számunkra minden sportoló egyenlő, Michael Phelpset is rendszeresen teszteltük, s bár voltak olyan részt vevő nemzetek, amelyek nem tartották be az olimpia előtti időszakra vonatkozó előírásainkat, ezek kis országok voltak, amelyeknek anyagilag kevesebb lehetőségük volt erre. Hogy hány olyan doppingszer lehet forgalomban, amelyet nem ismerünk, azt akkor sem tippelném meg, ha sejteném, hiszen, ha információkat adunk ki, nehezebben fogjuk el a csalókat. Egy biztos, vannak kutatóink, akiknek az a dolguk, hogy a doppingszerkészítők fejével gondolkozzanak, ők is próbáljanak meg ilyeneket létrehozni, s egyúttal a szer kimutatására szolgáló tesztet is fejlesszék ki.”
Fahey, aki korábban Ausztráliában pénzügyminiszter volt, arra a kérdésre, hogy a mostani vagy az előző munkáját élvezi-e jobban, így válaszolt:
„Örülök, hogy a mostani gazdasági helyzetben nem vagyok pénzügyminiszter, a WADA élén azonban megtanultam, hogy a sportban több a politika, mint a politikában. Ez a munkám is tele van kihívással, amit élvezek, s úgy érzem, az ifjúság védelmében fontos megfelelően cselekednünk.”