Varga Dániel szabaddobásból Szécsi Zoltán keze mellett a rövid, jobb felső sarokba pattintotta a labdát. Ez pedig már sok volt Gerendás Györgynek. Nem csak idegileg… Az egri szakvezető ugyanis ekkor fogta magát, elhagyta a medenceteret, és előbb egy rádiósfülkébe ült fel, majd eltűnt az uszodában. A tréner a mérkőzés után elmondta: hányingere volt, ezért kellett elhagynia csapatát. Igaz, abban a helyzetben valószínűleg már nem tudott volna túl sokat segíteni, mivel vasárnap az Egernek semmi sem sikerült, míg a Vasas tanítani való játékot mutatott be (főleg a védekezés volt fenomenális), s már az első félidőben eldöntötte a bajnokit.
Pedig az előjelek alapján parázs csatára készülhettünk. A bajnokság ezen fázisában ugyanis már minden rangadónak dupla tétje van, hiszen a három pont megszerzésén túl már azt is lehet számolgatni, milyen párosításban vágnak neki a rájátszásnak az együttesek. A továbbra is veretlen Vasas egri sikerével szinte biztosan megnyerte az alapszakaszt, míg az Eger a vereséggel közel került a negyedik helyhez, s ezzel a piros-kékek elleni elődöntőhöz – ráadásul a hevesiek már nulla hatról lennének kénytelenek kezdeni az egyik fél tíz pontjáig tartó párharcot.
A Vasas elsősorban hihetetlenül hatékony védekezésének köszönhette a győzelmet. Láthattunk például olyan emberelőnyt, amely során előbb Hosnyánszky Norbert, majd Varga Dénes blokkolt, hogy aztán Nagy Viktor is védjen egy nagyot. A kiváló védekezés mellett támadásban is igyekezett a Vasas, tíz lőtt góllal többnyire meg lehet nyerni egy-egy meccset. Ez most a tökéletes csapatvédekezés mellett elsősorban Hosnyánszky Norbert érdeme volt, aki biztos kézzel lőtte a büntetőket, fórból és egyenlő létszám mellett is eredményes volt.
„Kicsivel szorosabb meccsre számítottunk – kezdte az öt gólt szerző Hosnyánszky, a mérkőzés legjobbja. – Mi csak úgy tudunk nyerni, ha összeáll a védekezésünk, amely az utóbbi meccseken jól működött. Jó lövőink vannak, elöl általában megvan a kellő számú gól. Arról, hogy ki lő több gólt, a pillanatnyi forma dönt. Ha látjuk valakin az elején, hogy jó formában van, rá játszunk, most nekem ment jól, így több figurát is rám hegyeztünk ki. Egy korosztály vagyunk, hasonló mentalitásúak, mindenki csapatember, szeretjük egymást, ez pedig nagyon sokat számít.”
A hazai oldalon érthetően nem sok pozitívumot lehetett felsorakoztatni, Hegedüs Gábor, az Eger szélsője is nehezen és szomorúan próbálta szavakba önteni érzéseit.
„Jól indult a mérkőzés, de utána egy-két szituációban megzavarodott a csapat, és ebből a zavarodottságból jöttek a hibák. Az emberelőnyös játékunk hatástalan volt, próbáltunk kitalálni valamit a Vasas zárt védekezése ellen, de sikertelenül.”