Nagyon közel volt az újabb Volán-siker

Pénteken, az Innsbruck elleni, szezoncsúcsot (10–1) jelentő Volán-győzelem után alaposan elgondolkodhatott Larry Huras, a vendégek mestere, és nem bízott semmit a véletlenre: felhívta Greg Holstot, a tiroliak magába zuhant edzőjét, hogy információkat gyűjtsön. Ez a tény arról árulkodik, hogy alaposan megnőtt a „fehérvári ördögök” ázsiója a ligában, a Villach vezetőedzője pedig minden bizonnyal gyorspostán kérte kollégájától a találkozóról készült kazettát… Nem vitás, alaposan felkészültek, és már az 1. percben kellőképpen meglepték vendéglátóikat. Igaz, ahhoz, hogy a VSV neve mellé egyes kerüljön az eredményjelzőn, kellettek a Volán védői is, akik közelről statisztáltak Michael Raffl találatához. Kijózanítólag hatott a korai gól, mert összekapták magukat a kék-fehérek, és óriási iramot diktáltak. Az egyenlítő gólra azonban várni kellett. Palkovics Krisztián járt hozzá a legközelebb, lövése a 12. percben csak centiméterekkel zúgott el a jobb oldali kapuvas mellett. Majd zsinórban kapták az előnyöket a mieink, de nem tudtak élni ezekkel, viszont a második harmad közepén a német vezetőbíró kompenzálásképpen egymás után szórta ki a volánosokat. Lényegében hat percen keresztül voltak hátrányban, de hatalmas szívvel túlélték a nehéz pillanatokat. Ezt megfejelte a 35. percben Fodor Szabolcs, aki Benk András passzából egalizált.

A záró játékrész Volán-rohamokkal kezdődött, mind a négy hazai sor odatette magát, és csupán Gert Prohaskán múlott, hogy nem kerültek előnybe. Sajnos megbosszulta magát a sok kihasználatlanul hagyott lehetőség, és egy védelmi megingást követően ismét a Villachnál volt az előny. Ted Sator, megragadva az utolsó szalmaszálat, időt kért, hat emberrel támadott a Volán, és négy másodperccel a lefújás előtt Ocskay Gábor egy kapu előtti tömörülés után a hosszabbításba lőtte csapatát.

Az ötperces ráadás nem hozott döntést, míg a szétlövésben a vendégek diadalmaskodtak.