Mesteréért és az aranyért vív

Ch. Gáll AndrásCh. Gáll András
Vágólapra másolva!
2008.07.25. 23:37
Címkék
Tizenkét évvel ezelőtt az egész vívóvilágot elkápráztatta egy belgiumi kisvárosban, Tournaiban. Akkora fölénnyel talán még senki sem nyert korosztályos világversenyt, mint Nemcsik Zsolt. Most, tucatnyi esztendővel később, rutinosan, ereje teljében arra készül, hogy megkoronázza pályafutását – olimpiai bajnoki címmel. Ő is azok között van, akik reálisan tűzték ki maguk elé a nagy célt.

A gond csak az, hogy még legalább tucatnyian elmondhatják magukról ugyanezt. Már csak ilyen sport a vívás, ezen belül a kardvívás. S miután ezt leszögeztük, csak utána tehetjük fel a kérdést: milyen formában is van Nemcsik Zsolt?

„Sajnos mostanában azon kapom magam, hogy én is felteszem önmagamnak ezt a kérdést, és nem tudok egyértelmű választ adni rá – mereng el az egyéniben olimpiai és világbajnoki ezüstérmes vívó. – Tény, hogy a hihetetlenül hosszú idény végére idegileg elfáradtam, remélem, a kijevi Európa-bajnokságon elértem a mélypontot. Azért remélem, mert a mélypontról csak felfelé vezethet az út.”

Ezt a pszichikai fáradtságot volt hivatott száműzni az elmúlt két hét speciális felkészülési metodikája.

„Valamit ki kellett találnom, s úgy gondoltam, a szokatlan helyzet megoldására olyasmihez kell folyamodnom, ami kimozdít a letargiámból. Tíz napig aktív pihenéssel készültem: kondiztam, futottam, úsztam, azaz fizikailag próbáltam magam csúcsra járatni, s úgy érzem, ez sikerült is. Plusz – mivel ezen idő alatt nem vettem a kezembe kardot – megfelelő mértékű pengeéhség is támadt bennem. Mert amikor hétfőn újrakezdtük a vívóedzéseket, az iskolázást, egészen másképp éreztem magam, mint azelőtt. Gyors lettem, kimondottan pengeéhes, szinte újjászülettem. Ez most az utolsó miniciklus, bízom benne, hogy ez mindent a helyére tesz, s aztán kint, Pekingben már csak a finomhangolás marad.”

Nemcsiknek nem ismeretlen feladat a talpra állás, van már rutinja abban, hogyan kell lerövidíteni egy lábadozási időszakot, netán a kilábalás periódusát a mélységesen mély gödörből.

„Amikor kiöregedtem a juniorok mezőnyéből, a Tournaiban megszerzett világbajnoki címet követően egy évig még a falat sem tudtam megvágni a kardommal, nem hogy az ellenfelemet. De nem fogyott el a türelmem, makacsul dolgoztam tovább, s egy év elteltével kezdtek jönni az eredmények, olyannyira, hogy előbb 1997-ben kijutottam a szicíliai universiadéra, majd 1998-ban részese lehettem a felnőtt csapatvilágbajnoki cím elnyerésének. Akkor tanultam meg először, a kitartás és a türelem előbb-utóbb kamatozik.”

A második újjászületés hasonlóan látványosra sikerült.

„2003-ban elszakadt az


folytatás...
Legfrissebb hírek

Ötöt vágott az ETO a Honvédnak a női NB I-ben

Labdarúgó NB I
2 perce

Sima győzelmet aratott a Nyíregyháza a futsal NB I rájátszásában

Labdarúgó NB I
8 perce

A ZTE, a Paks és a Falco is ott van az elődöntőben

Kosárlabda
18 perce

Yaakobishvili Áron a csúcsra ért a Barcelonával, ő az első ifi BL-győztes magyar játékos

Bajnokok Ligája
25 perce

NB II: Szeged-Csanád GA–Kolorcity Kazincbarcika SC

Labdarúgó NB II
30 perce

Labdarúgás: több mint ezer fiatalperc az NB I 29. fordulójában

Utánpótlássport
35 perce

Petrenkó Brigitta ezüstéremmel távozik a Kanti Schaffhausen röplabdacsapatától

Röplabda
37 perce

Megyaszai Lilla és Garát-Gasparics Fanni WISH-ösztöndíjat nyert el

Egyéb egyéni
44 perce
Ezek is érdekelhetik