Igazolás az óvodából

Minden az oviban kezdődött. A Szűrcsapó utcai óvodában – miként az ország sok másik, hasonló jellegű intézményében – a fiúk napestig rugdosták a labdát. Már a középső csoportban hatalmas focimecsek zajlottak az udvaron, de akkor még senki sem tudta, ezek a meccsek, az itt kialakult kapcsolatok huszonöt-harminc évvel később befolyásolhatják a Haladás életét.

Hogy az óvodában is lelkesen a labda után ugráló, vetődő Király Gábor mire vitte, azt jól tudják a futballkedvelők: 70-szeres magyar válogatott, éveken át védett a berlini Herthában, majd Angliába igazolt, most a Burnleyben játszik. Tóth Norbert és Czeglédy Csaba is naponta rugdosott neki kapura, előbbiből szintén válogatott futballista lett, utóbbi az iskolában ért el nagyobb sikereket, később doktori címet szerzett, politikusnak állt, ma Szombathely alpolgármestere. És miután az önkormányzat 51 százalékos tulajdonosa a Haladásnak, van hatása a futballklubra is – amikor pedig kiderült, Tóth Norbert és előző klubja, a ZTE útjai elválnak, az alpolgármester megkereste egykori ovistársát.

„Nem titok, Csaba hívása számomra sokat jelentett – mondta Tóth Norbert, aki a télen csatlakozott az NB II Nyugati csoportjában szereplő csapathoz. – Öt évet töltöttem Újpesten, nagyon kötődöm a lilákhoz, de a Haladás külön kategória. Szombathelyen élnek a szüleim, rokonaim, gyerekkori barátaim, rengeteg ismerőssel találkozom itt nap mint nap. Tizenhat éves voltam, amikor játszhattam az NB I-es Haladásban, de még nem voltam tizennyolc, amikor elkerültem innen.”

1994-től három éven át a Videoton (amely egy időben Parmalat néven futott) játékosa volt a bal oldali középpályás, még az is szóba került, hogy a római Lazio érdeklődik iránta, majd Újpestre ment, ahol az első évben bajnok lett. Lilában is három évet húzott le, majd két év Vasas következett, aztán vissza Fehérvárra. A légióskodást a görög Panionioszban próbálta ki, de 2004 tavasza és 2006 ősze között újra lilában játszott: ekkor az Év játékosa címet is elnyerte. Valére Billen azonban nem számolt vele (nem sokkal később már a belga edzővel nem számolt az Újpest…), fél év REAC és fél év Zalaegerszeg következett – mindeközben tizenkilencszer a nemzeti mezt is magára húzhatta.

Tizennégy év telt el azóta, hogy a tinédzser elköszönt szülővárosától, és most újra Haladás-játékosnak vallhatja magát. Mint mondja, azóta szinte minden megváltozott, csak a stadion olyan, mint 1994-ben, de ez sem sokáig, háromezer vadonatúj széket szerelnek fel a főtribünre, megújulnak az öltözők, szóval megszépül a Rohonci út.

„Különleges érzés ez nekem – vallott magáról a fedezet. – Természetesen mindig figyeltem, hogyan áll a csapat, és az is sokszor eszembe jutott, hogy egyszer visszatérek ide. De arról szó sincs, hogy levezetnék! Tudom, sokat várnak tőlem, hiszen csapatunknak meglehetősen kevés az élvonalbeli tapasztalata, és mindig mondom a srácoknak, még a sokat szidott magyar futballban is hatalmas a különbség a második és az első osztály között. Kuttor Attilával eddig mi képviseltük a rutint, de tapasztalt játékosok is érkeztek, így már lehetnek komoly cékjaink, és remélem, nem kell a kieséstől tartanunk, a középmezőnyben kell végeznünk.”

Mindazonáltal Tóth Norbert bizonyos abban, hogy a zöld-fehér együttesnek nem lesznek kiesési gondjai. A futballista szerint nagy erőssége a csapatnak, hogy a vezetők között is rengeteg volt élvonalbeli játékos található: a klub 44 százalékos tulajdonosa a Halmill Kft., amely Halmai Gábor és a másik „ősszombathelyi”, Illés Béla cége. Utóbbi az egykori gólkirály Dobány Lajossal a Haladás társügyvezetője is, és felügyeli a róla elnevezett utánpótlás-akadémiát, míg a technikai ügyeket a volt kitűnő középső védő, Tóth Miklós intézi. Apropó, akadémia: még csak egy éve folyik a munka, de a második évnek már négy korosztállyal vágnak neki, és nem zárható ki, hogy az 1992-es évjáratúak jövőre az NB III-ban indulnak. Hiszen ma már tudjuk: tehetségek után kutatva nem árt körülnézni a város ovijaiban…

KÖVETKEZIK: Debrecen Három bajnoki cím után legutóbb ezüst jutott a DVSC-nek, de a Loki, főleg debreceni születésű játékosaira támaszkodva, újra a csúcsra tör. És Sándor Tamás nem hagyja abba, sőt!