A magyarok nyilaitól régóta nem retteg a világ, Pekingben sem fog

Izsányi SzabolcsIzsányi Szabolcs
Vágólapra másolva!
2008.07.10. 23:16
Zsinórban a harmadik olimpiát rendezik meg magyar íjászok nélkül. Vannak remek íjászaink, csak éppen nem az olimpiai kategóriában – mivel a világ nem alkalmazkodik a mi sikereinkhez, nekünk kell felzárkóznunk a legfontosabb szakágban.
A dél-koreai férfi íjászok az aranyérmet célozzák meg
Fotó: Action Images
A dél-koreai férfi íjászok az aranyérmet célozzák meg
A dél-koreai férfi íjászok az aranyérmet célozzák meg
Fotó: Action Images
A dél-koreai férfi íjászok az aranyérmet célozzák meg

A magyarok nyilaitól régóta nem retteg a világ, zsinórban a harmadik olimpia lesz ugyanis a pekingi, amelyet hazánk íjászai nélkül rendeznek meg. Ahhoz képest, hogy 1931 szeptemberében másik hat nemzet mellett Magyarország volt a Nemzetközi Íjászszövetség (FITA) alapító tagja, manapság nemigen vagyunk fent a sportág nemzetközi térképén. Legalábbis az olimpiai szakágban, a pályaíjászat reflex kategóriájában.

Terepíjászatban, a 3D-s szakágban, sőt a pályaíjászat csigás kategóriájában is voltak, vannak sikereink, de az idén Peking miatt nem ezeken van a hangsúly. Amióta az íjászat 1972-ben, több mint ötvenéves szünet után visszakerült az olimpia műsorára, reflexíjakat használnak a játékokon, s ennek köszönhetően ez a szakág kiemelkedett a többi közül.

A magyar sportban korábban ebben is akadtak jó eredmények, az olimpián a legnagyobb sikert Nagy Béla érte el, aki Moszkvában 1980-ban az ötödik lett, míg férfi csapatversenyben a hatodik helyen végzett a magyar válogatott. Azóta 1992-ben és 1996-ban szerepeltek magyarok az olimpián, legutóbb Atlantában Kovács Judit a 45., Kiss Tímea az 51. helyen végzett a 64 tagú mezőnyben.

Az azóta fennálló sikertelenség okairól Vánky Sebastian Szabolcsot, a Magyar Íjászszövetség elnökét kérdeztük.

„Mint sok más sportág Magyarországon, az íjászat is a pénztelenség miatt szenved – mondta Vánky Sebastian Szabolcs. – Sajnos rég belekerültünk az ördögi körbe, amelynek lényege, hogy csak azok a sportágak jutnak pénzhez, amelyek eredményt tudnak felmutatni. Ám pénz nélkül nehéz előrelépni és nemzetközi szinten is sikeresnek lenni. Évek, évtizedek óta önköltséges alapon működik a magyar íjászat, az edzőket nem lehet megfizetni, ezért ők a munkájuk mellett, szabad idejükben foglalkoznak a sportolókkal. Így képtelenség szisztematikus rendszert kiépíteni.”

A helyzetből nehéz kilábalni, de nem lehetetlen.

„Ahhoz, hogy meginduljon valami a magyar íjászatban, éves szinten tíz-tizenöt millió forintra lenne szükség – folytatta az elnök. – Ha sikerülne megszerezni, amire látok esélyt, külföldi szakemberek segítségével kiképezhetnénk egy új edzőgarnitúrát, amely megalapozhatja a hosszú távú sikerességet. Több lehetőségünk lesz az utazásokra is, és minél több világversenyen indulunk, annál gyorsabb lesz a fejlődésünk."

"Fel kell hívni a gyerekek figyelmét a sportágra, ennek érdekében önköltséges alapon magazinműsort indítottunk a Sport Tv-ben. Vallom, hogy ami nincs a tévében, az nem létezik. Ha meglátják, hogy erre is van lehetőség, talán lesz kedvük belevágni, és találunk tehetségeket. Felszereléseink nem elavultak, elsősorban mentális tréningekre van szükség, ebben kell utolérnünk a világot.”

Vánky Sebastian Szabolcs lát esélyt arra, hogy az új program eredményeképpen a 2012-es olimpián ismét lesznek magyar sportolók.

A SPORTÁG TÖRTÉNETE

Az íjászat története az őskorból ered, évezredeken keresztül a világ számos táján alkalmazták lőfegyverként az íjat és a nyílvesszőt. A puskák gyors fejlődésével elavultak ezek a szerszámok, szervezett hadsereg legutóbb 1904-ben használta Kínában, ám néhány afrikai törzs máig kitart mellette. Sportként fent tudták tartani, az olimpia műsorán először 1900-ban szerepelt, 1920-ig folyamatosan változó szabályokkal maradt fent a műsoron. Ezután a rendkívül alacsony versenyzői létszám és érdeklődés miatt eltűnt, és kis híján meg is szűnt az íjászat mint sportág. Ám az 1931-ben – magyar részvétellel – megalapított nemzetközi szövetség évről évre erősödve visszaszerezte a sportág tekintélyét, így 1972-ben az íjászat újra az olimpia műsorára került. Manapság Dél-Korea uralkodik a sportágban, a nők versenyeiben 1984 óta nem talált legyőzőre, s Sydney óta férficsapata is verhetetlennek bizonyult.

A PROGRAM

Négy számban avatnak bajnokot. A férfiak és a nők is 70 méterről lőnek a 122 centiméter átmérőjű lőlapra. A selejtezőket augusztus 9-én tartják, a női csapat döntője 10-én, a férficsapaté 11-én lesz, egyéniben a nőknél 14-én, a férfiaknál 15-én hirdetnek bajnokot.

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik