A múlt visszaköszön. Négy esztendővel ezelőtt, az athéni olimpiai válogató idején hasonló érzésekkel állt az ember a Maty-ér partján. A vízen Kovács Katalin és Janics Natasa az olimpiai indulás jogáért feszült egymásnak. A győzelem centiken dőlt el, Kovács vereségét döbbent csend fogadta a lelátón, míg Janics két hónappal később olimpiai bajnok lett.
Négy esztendő elrepült. A vízen ezúttal Kovács mellett a 2006-os világbajnok Benedek Dalma várt a rajtjelre, s az arcokon ugyanaz a feszültség látszott, a hevesen dobogó szívekben nyilván ugyanaz a vágy élt…
Aztán a rajtot Kovács kapta el jobban, és hihetetlen iramba kezdett, amelyre úgy tűnt, senki sem tud reagálni. Féltávnál Kovács már félhajónyi előnnyel vezetett a német Katrin WagnerAugustin, s egy hajóval Benedek Dalma előtt. Ám utóbbi is kőkemény kajakos, ritmust váltott, s méterről-méterre közelítette meg Kovácsot. A kamikaze taktika azonban kamatozott, szűk fél hajónyi megmaradt Kovács előnyéből, aki így – a válogatási elveknek megfelelően – élete első egyes olimpiai indulását harcolta ki. És bár arcán látszott a hihetetlen öröm, s az elmúlt hetek nehéz pillanatai után a megkönnyebbülés, ünnepelni nem volt ideje.
Negyvennyolc perc múlva ugyanis újabb feladat várt rá: a páros, amelyben Janics Natasával a győzelemért indultak harcba Paksy Tímea és Benedek Dalma ellen.
Nos a magyar-magyar párharcból az olimpiai címvédő páros került ki győztesen, ám a világbajnoki címvédő német Fanny Fischer, Nicole Reinhardt duó egy hajóval megelőzte a magyarokat. Történelmi tett volt: amióta összeült ez a két magyar klasszis, még senki sem tudta legyőzni... Ettől függetlenül felszabadultan ünnepelt a Kovács, Janics duó, míg a hajóház előtti stégen Benedek a magába roskadt Paksyt vigasztalta.
A múlt visszaköszönt. Négy esztendővel ezelőtt láttuk már így őket a szétlövés után, ám talán még korai temetni Fábiánné Rozsnyói Katalin párosát, hiszen ebben a számban még csak az első felvonáson jutottunk túl…
A férfimezőnyben azonban akadtak olyanok, akik számára az első felvonás már a végjátékot jelentette az olimpiai válogatás szempontjából.
Vajda Attila zseniálisan felépített taktikával nyerte meg az 500 méteres döntőt. Féltávnál még az ötödik helyen haladt, ám az utolsó 150-en ismét megcsillantotta a Vajda-hajrát, és jobb berúgással az olimpiai címvédő német Andreas Dittmer előtt megnyerte a versenyt.
„Úgy készültem erre a döntőre, hogy bármi megeshet. Örültem volna a harmadik vagy a második helynek, de ahogyan most az olimpiai bajnokot legyőzve nyertem, nos ez számomra is igazi csoda.” – mondta Vajda, akinek az 1000 méteren megnyert pekingi indulás mellé Angyal Zoltán szövetségi kapitány javasolnia fogja az elnökségnek az 500-as részvétel jogát is.