Feltámadt a végén a Falco

Gary Buchanan megpróbálta, de nem ment. A nyíregyháziak amerikai hátvédjének a szombathelyi mérkőzésen kiújult a három hete összeszedett combsérülése, és bár bemelegített, végig a kispadról figyelte a fejleményeket.

Az alapszakasz legjobbja sem a megszokott kezdő ötössel indította a meccset, Borszéki Csaba ugorhatott a kezdő dobáskor a labdáért a fehérorosz Mikalai Aliakszejev helyett. Míg a vendégek nem érezték meg a palánkok urának kezdeti hiányát, az NYKK támadójátéka igencsak akadozott, így kezdettől fogva a látogatók jártak előrébb. Kiderült, már nyoma sincs Andrija Csirics korábbi sérülésének, a szerb bedobó az első etapban 16 pontot termelt. A második részben Jara Rubin Doyne vette át a pontgyárosi szerepet, övé volt a Falco első nyolc pontja, Borszéki ziccerével pedig már 22–38 volt az állás.

Eldőlni látszott a meccs, amikor Doyne olyat tett, amit csak az ökölvívásban értékelnek, a kosárlabdapályán kiállítással díjaznak: fejre mért ütéssel küldte padlóra Siska Jánost. Miután a nyíregyházi játékos bedobta a büntetőket, a félpályás labdabirtoklás után pedig Sitku Ernő is betalált, új erőre kapott a csapat és közönsége is. Brane Savic kígyóként cikázott a szombathelyiek között, a Nyíregyháza pedig egy 19–6-os repesztésnek köszönhetően egy pontra közelítette meg riválisát (43–44).

A nagyszünet után a szintén remeklő Ross Mouton jó triplájával előbb egyenlő lett az állás, majd Savic trojkájával először vezetett a házigazda (54–53). A felek elkezdték gyártani a triplákat, és az első mérkőzés legjobbja, Arnas Kazlauskas is beszállt a dobópárbajba. A litván erőcsatár kedvenc fegyverével, két percen belül szerzett három hármasával egyenlített a Falco, de a negyedik játékrész elején Trepák Zoltán kosara az addigi legnagyobb nyíregyházi előnyt jelentette (81–74). A végén mégis a Falco örülhetett, mert a vendégek nagy öregjei, Kálmán László és Pankár Tibor a legjobbkor dobtak hármast.

Az utolsó perc nyitányán Savic előbb triplát dobott (93–95), majd kipontozódott, és bár a házigazdának még volt két esélye az egyenlítésre, labdavesztéssel végződtek a sorsdöntő akciók, Kálmán pedig bedobta a büntetőket 16 szekundummal a vége előtt.

Remek meccs volt, mindkét tábor megünnepelte kedvenceit, de igazán csak a vendégszurkolók lehettek boldogok, hiszen a Szombathely az elődöntő kapujába ért.