Bár az olimpia nevezési szintjét a férfiaknál eggyel több női atlétánk teljesítette, a gyengébbik nem képviselőinek nincsenek hasonló esélyeik.
Már az is kisebb csoda lenne, ha közülük valaki pontszerző helyen – az első hat között – végezne, esetleg az idén remekül kezdő Orbán Éva lephet meg ezzel bennünket. Az Amerikában tanuló veszprémi kalapácsvető március közepén jutott túl a 70 méteren (70.18), ezzel az eredménnyel nyolc évvel ezelőtt Sydneyben második lehetett volna.
Négy év alatt azonban sokat fejlődött a kalapácsvetés, Athénban már a hetedik helyezett is 72 méter fölött teljesített. Kiss Balázs sikere azonban meglódítja fantáziánkat. Orbán ugyanis azon az egyetemen tanul, és ugyanazzal az edzővel, Dan Lange-dzsel készül, mint 12 évvel ezelőtt Atlanta olimpiai bajnoka.
De ha leszállunk a földre, belátjuk, a tisztes helytállást várhatjuk el versenyzőinktől – ez a papírforma. Mivel néhány évtizeddel ezelőtt – amikor még tömegek atletizáltak az országban – női versenyzőink között is akadtak dobogóra esélyesek, nehéz a lemaradást tudomásul vennünk és elfogadnunk. Ez lehet az oka, hogy vannak, akik úgy vélik, nem kellene minden indulási jogot szerző versenyzőnknek részt vennie az olimpián. Sőt nem is olyan régen (2000-ben), a szövetség sem javasolta minden nevezési szintet teljesítő kiutazását. Az atléták természetesen elkeseredetten tiltakoztak, a rendkívül nagy konkurenciát emlegették, s azzal érveltek, hogy más sportágakban sem fordul elő, hogy az ország a megszerzett kvótát nem használja fel. Márpedig atlétikában a kvótaszerzésnek a szintteljesítés a megfelelője.
Az ádáz vitákra a 2002-es MASZ-közgyűlés tett pontot. A küldöttek alapszabályba foglalták, hogy a szövetség vezető testületének minden, szintet elérő és nevezhető atlétát – ha nincs fegyelmi eljárás ellene – csapattagságra fel kell terjesztenie a MOB-hoz. Éppen ezért meglepő, hogy a MASZ 2008as szakmai programjában egyéb kritériumokhoz köti az olimpián való indulást (a doppingvizsgálaton kívül). S hogy mi
az, ami ennél is furcsább? A megszavazott passzus – ki tudja, mikor
– eltűnt az alapszabályból.A szövetség honlapján található változat záradéka úgy tünteti fel, mintha 2002-ben az alapszabály módosítására sor sem került volna… Ennek ellenére feltehetőleg minden egészséges és a szintet elérő női atlétánk ott lehet Pekingben.
Orbán Éván kívül az A-, vagyis az erősebbik szintet három maratoni futónk – Kálovics Anikó, Rakonczai Bea, Teveli Petra – érte el, Kálovics azonban biztosan nem indul ezen a távon. A kontinensen rendkívül népszerű versenyző, sok más maratoni futóhoz hasonlóan, a pekingi szmogos levegőben nem kockáztat, inkább a 10 000 métert választja. Ám hiába szerepel jól az európai viadalokon, nagy szó lenne, ha az olimpián fel tudná venni a versenyt az afrikaiakkal. Mert – miként a férfiaknál – távfutásban a nőknél is tarolnak a fekete földrész versenyzői, a vágtaszámok pedig az afroamerikaiak és a jamaicaiak felségterületének számítanak. Igaz, fölényük még nem olyan nyomasztó, s egyegy fehér futó közéjük furakodhat.
A 100 méteres gátfutásban például számolni kell a svéd Susanna Kallurral, 1500 méteren az orosz Jelena Szoboljevával, akadályon és 400 méteres gátfutásban pedig még tartják magukat az oroszok és az ausztrál Jana Rawlinson.
A kínaiak eddig nem sokat hallattak magukról, pedig övék az 1500 méter és a 10 000 méter világrekordja, de nyilván nagyon készülnek. Figyelmesen átnézve a tavalyi világranglistákat, azt vehetjük észre, hogy a hosszabb futószámokban az elsők mögött jó néhány 18-19 éves kínai lány neve szerepel. A házigazdák valószínűleg velük akarják meglepni a közönséget. Kontinensünk képviselői főként az ügyességi számokban érhetnek el sikereket, bár ezekben is egyre csökken az európaiak fölénye.
Mi, magyarok az eddigi teljesítmények alapján még öt versenyzőt indíthatunk, közülük kettőt – a magasugró Győrffy Dóra és a rúdugró Molnár Krisztina – ügyességi számban. Vári Edit 100 méter gáton, Petráhn Barbara 400 méteren, Füsti Edina pedig a 20 kilométeres gyaloglásban teljesítette a B-szintet. B-szintje van a kalapácsvető Divós Katalinnak is, ő azonban – mivel Orbán ebben a számban A-szintes – nem nevezhető. Július közepéig még mások is csatlakozhatnak a csapathoz, erre a távolugró Vaszi Tündének is megvan az esélye. Országos csúcstartónknak ez lenne a negyedik olimpiája, Atlantában, Sydneyben és Athénban egyaránt a nyolcadik helyen végzett.