A gond ugyanis az, hogy még mindig nem zárultak le az előző olimpiák atlétikai versenyeinek doppingbotrányai, még azt sem tudjuk minden versenyszámban, hogy kik a nyolc évvel ezelőtti győztesek, sőt az utóbbi hetek eseményeiből arra következtethetünk, hogy sok csalódás van még hátra: újabb versenyzők veszíthetik el érmeiket. Az elmúlt húsz év, azaz öt olimpia 100 méteres bajnokai közül például csak egyre nem vetült eddig a gyanú árnyéka (Donovan Bailey, 1996). Az Athénban győztes Justin Gatlin eltiltását tölti, a Sydneyben első Maurice Greene a napokban került gyanúba, az 1992-ben diadalmaskodó Linford Christie pályafutása végén akadt fenn a doppingvizsgálaton, az 1988-ban leggyorsabb Ben Johnsont megfosztották aranyérmétől.
A férfi 100 méteres síkfutás döntője ennek ellenére Pekingben is a játékok egyik fő attrakciója lesz. Mert a sportág ugyan fuldoklik a doppingügyekben, olykor megkérdőjeleződik a hitele és a jövője, az olimpia mégis elképzelhetetlen az atlétikai versenyek nélkül. Ezek csúcspontja pedig a vágtadöntő. Csoda-e, hogy sokan sok mindenre képesek, hogy itt nyerjenek?
De nemcsak 100 méteren, a többi számban is.
Pekingben a nemzetközi szövetség (IAAF) és a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) is bizonyítani szeretné, hogy hatékonyan fel tud lépni a tiltott szerek használata ellen. Ma még nem tudjuk, hogy elérik-e céljukat, de hogy nekünk, magyaroknak bizonyítanunk kell, az nem lehet kérdéses. Nem engedhetünk meg magunknak az athénihoz hasonló szégyent – amikor a diszkoszvető Fazekas Róbertet és a kalapácsvető Annus Adriánt megfosztották az első helytől –, nem fordulhat elő, hogy versenyzőink vétsenek a doppingszabályok ellen. Ám ennek becsületünk helyreállítása mellett egyéb következményei is vannak. Mivel nem mindenhol gondolkodnak hozzánk hasonlóan, a korábbiaknál rosszabbak az esélyeink.
Természetesen tiszta eszközökkel készülve is lényegesen jobb eredményeket lehetne elérni annál, mint amire az idén számíthatunk, de ez nem az olimpiai szintet már teljesítők hibája. Ők mindent megtettek azért, hogy ott lehessenek Pekingben, s abban is biztosak lehetünk, hogy legjobb tudásuk szerint fogják képviselni a magyar színeket.
Csakhogy ezt a „legjobb tudást” sajnos sok minden befolyásolja. Az athéni olimpia óta eltelt időszak legeredményesebb versenyzője, Zsivoczky Attila például épphogy elkezdhette a futóedzéseket, kérdés, hogy a hátralévő időben mit tud behozni lemaradásából. A tízpróba országos csúcstartója 2005-ben bronzérmes volt a világbajnokságon, 2006-ban ezüstöt nyert az Európa-bajnokságon, a következő évét pedig feláldozta azért, hogy Pekingre teljes erőbedobással készülhessen. Mindkét Achillesinát megműttette, nem akart az olimpia évében sérülést kockáztatni, ám a várt hatás elmaradt. Változatlanul fájt a lába, a tavalyi világbajnokságon csak azért indult, hogy teljesítse az olimpiai nevezési szintet, s a télen újabb operációra volt szüksége.
Derűlátóbban várhatja az idényt Kővágó Zoltán, akinek egy motorbalesetre ment rá az utóbbi két éve. Olimpiai ezüstérmes diszkoszvetőnk élete legjobb formájában volt, amikor motorozás közben egy részeg autós elütötte. Több más sérülés mellett a tenyeréről is lejött a bőr, s csak mostanra gyógyult meg teljesen a keze. Úgy érzi, felkészülése minden korábbinál jobban sikerült, s ha ezt az eredményei is igazolják, kezdhetünk reménykedni: talán az idén is jut nekünk olimpiai érem.
Másik, dobogóra is esélyes atlétánk Pars Krisztián. A szombathelyi kalapácsvető Athénban ötödik volt, azt követően minden világversenyen az első nyolc között végzett. Az ő felkészülése sem volt zavartalan, decemberben vállműtéten esett át, ennek eredménye képpen viszont panaszmentes. Mint minden versenyszámban, kalapácsvetésben is rendkívül sűrű a mezőny, a dobogósok és a nyolcadik eredménye közötti különbség lehet hajszálnyi is. Ebben bízhat másik, pontszerzésre esélyes diszkoszvetőnk, Máté Gábor is. Az oszakai világbajnokság ötödik helyezettjének felkészülését második éve irányítja Fejér Géza, Kővágó Zoltán korábbi edzője, s az idén beérhet a közös munka gyümölcse. Máté már tavaly is egyenletesen jól teljesített, ebben az évben még előrébb léphet.
A négy, pontszerzésre esélyes atlétánkon kívül a férfiak közül eddig négyen teljesítették a nevezési szintet. Kiss Dániel 110 méteres gátfutásban, Czukor Zoltán 50 kilométeres gyaloglásban, Kürthy Lajos súlylökésben, Olteán Csongor gerelyhajításban szerzett indulási jogot. A hamarosan kezdődő idényben még többen csatlakozhatnak az eddig felsoroltakhoz, de a csapat korelnöke biztosan a 45 éves Czukor Zoltán marad. Az eddigi legfiatalabb kvótás a 22 éves Kürthy Lajos.