Robert Enke portréja

Enke érdekes pályafutást tudhat magáénak: a keleti blokkban nőtt fel, mint a CZ Jena "neveltje", majd nem sokkal az országegyesítés után a Mönchengladbach igazolta le. A zöldek ifjúsági csapataiban olyan jól védett, hogy az U-21-es válogatottba is bekerült, 1998-ban pedig már a felnőttek között is megkapta a bizalmat Friedel Rausch edzőtől. Kiszorította a rutinos Uwe Kampsot, sőt, a szezon felfedezettje lett. Mivel a 'Gladbach kiesett a Bundesligából, a portugál Benficába igazolt 3 millió márka körüli összegért (honfitárs edzője, Jupp Heynckes kedvéért). A legendás belga kapus, a visszavonul Michel Preud'homme mezét örökölte meg, vetélytársa az argentin Carlos Bossio volt. Nyáron mint cserekapus részt vehetett a Konföderációs Kupán, s sokan Oliver Kahn utódját látták benne akkoriban.

Eleinte Portugáliában is jól ment sora, még a csapatkapitányi karszalagot is megkapta! Szlovákia ellen a német B-válogatottban is pályára lépett, de a Sasoknál először Bossio, majd a fiatal Moreira miatt a kispadra szorult. Ráadásul a klub anyagi és szakmai mélypontjára jutott, így 2002 nyarán, amikor lejárt szerződése, Enke nem maradt Lisszabonban. Bár már szezon közben hívta őt a Fabian Barthez helyettesét kereső Alex Ferguson a Manchesterhez, mégis a Barcelonát választotta, ahol Bernd Schuster után ő lett a klub második német játékosa. "Nagyon örülök a katalánok érdeklődésének, mert ez hatalmas előrelépés számomra. Mindenki tudja, hogy a Barca Európa élcsapata és nagy dicsőség itt játszani. Már a tárgyalás kezdeteiről is tudtam, s senki máshoz nem akartam aláírni. Bízom a jó szereplésben"- nyilatkozta boldogan.

Nos, nem voltak éppen látnoki szavak ezek: előbb az argentin Roberto Bonano, később a saját nevelésű Víctor Valdés miatt nem volt helye a kezdőben, másfél barcás évében mindössze egyetlen bajnokin és két, tét nélküli BL-csoportmérkőzésen kapott lehetőséget. Januárban a következő fél szezonra kölcsönadták a török Fenerbahçénak, ahová szintén egy honfitárs, Christophe Daum hívására érkezett. Ám mindössze egyetlen bajnokin vetették be őt a fekete-sárgáknál, s olyan rosszul védett a 3:0-ra elveszített Istanbulspor elleni bajnokin, hogy a következő héten fel is bontották kölcsönszerződését! Tenerifén próbált formába lendülni, majd miután a katalánok felbontották szerződését, angol, görög és orosz ajánlatai ellenére hazatért Németországba, a Hannover '96-ba (a CZ Jena színeiben egyébként éppen a Hannover ellen játszhatta első tétmérkőzését).

Nem gondolkodott rosszul: egy kiesés ellen harcoló kis klubban sokkal könnyebb kitűnni, s remek átlagainak köszönhetően 2007-ben a válogatott keretébe is visszakerült, sőt, könnyen lehet, hogy Jens Lehmann és Timo Hildebrand formahanyatlása miatt egyre nagyobb szerepet kap majd a Nationalelfben. A nemzeti csapatban 2007 márciusában mutatkozhatott be, Dániában - több mint nyolc esztendővel azután, hogy először meghívót kapott a keretbe!

hősünk igazi állatbarát, több ilyen témájú újságban szerepelt már kedvencével, s részt vett a "Ne a kutyád, a labdát rúgd!"-kampányban is.