Még tavaly május 29-én hozott határozatot a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének elnöksége az élvonalbeli edzők működési engedélyéről. A testület akkor újból leszögezte, hogy csakis azok a szakemberek dolgozhatnak NB I-es férfi- és női csapatoknál, akiknek vagy szakedzői (felsőfokú) képesítésük és kétéves élvonalbeli gyakorlatuk, vagy sportedzői (középfokú) képesítésük, plusz négyéves első osztálybeli gyakorlatuk van.
Úgy tűnt, a képzetlen edzők előtt ezzel végképp bezárult az NB I kapuja, csakhogy az idén januárban beadvány érkezett az MKOSZ elnökségéhez Király Sándortól, aki korábban Kecskeméten, Diósgyőrben, Sopronban, Szegeden és Szekszárdon dolgozott edzőként – megfelelő képesítés nélkül. Király azt kérvényezte, támogassák licenckérelmét, jóllehet a fentiekben felsorolt feltételek közül egyiket sem teljesítette. Az elnökség – véleményezésre – átküldte a kérelmet a szakmai bizottsághoz, amely 4:4-es szavazati aránnyal voksolt róla, magyarán: nem támogatta a beadványt. Ennek ellenére az mégis az elnökség elé került, amely szerdán megerősítette csaknem egy évvel ezelőtti döntését.
„Semmi olyan körülmény sem vetődött fel, amely korábbi határozatunk megváltoztatását indokolttá tette volna” – magyarázta a szerdai
határozatot Sterbenz Tamás, az MKOSZ főtitkára, hozzátéve, hogy az elnökségből csupán egyvalaki támogatta Király kérelmét. Aki két és fél évvel ezelőtt, 2005. szeptember 22-én lapunk internetes kiadásában a következőket nyilatkozta kecskeméti terveiről: „Aki ismer engem, tudja, nem kérek a középszerűségből. Azt szeretném, hogy néhány éven belül felvegyük a versenyt az ország legerősebb együtteseivel is.”
A KKC élvonalbeli női kosárlabdacsapata azóta megszűnt…