Elfüstölt váci mágia

Verebes József mindig a Fradi szurkolók céltáblája volt, amikor a Mágusnak becézett mesteredző aktuális csapatával, a Rába ETO-val vagy az MTK-val vendég volt az Üllői úton. Annak ellenére, hogy a szakember a Ferencvárosban nevelkedett, és játékosként néhány élvonalbeli meccsen is pályára lépett, nem kedvelték a fradisták, főleg azután nem, hogy 1982 tavaszán éppen a IX. kerületben aratott 4–3-as győzelmével bajnokot csinált a Rába ETO-ból. A véleményét mindig vállaló edző és a ferencvárosi közönség viszonya idővel odáig fajult, hogy egy FTC–MTK örökrangadót a vezetőedző a klubház üvegablakai mögül nézett végig, mondván, nincs benne a fizetésében, hogy a kispad felé menet leköpködjék őt a szurkolók (és mert mobiltelefon abban az időben még nem létezett, Verebes József futárral küldette instrukcióit a kispadon ülőkhöz).

Rég volt – és sok minden megváltozott azóta. 2008 tavaszán már nem szólt a kórus: a Fradi ugyanis NB II-es mérkőzést játszott Verebes József új csapatával, a Vác-Újbudával.

Ami nem változott: a cigaretta. Verebes József, mint mindig, most is végigpöfékelte a mérkőzést. Igaz, ezt ma már nem engedik a szabályok, de úgy látszik, a Mágusra nem vonatkoznak. S persze nem változott fanatizmusa sem: ahogy 1982-ben a Győrrel, majd később az MTKval mindig győzni akart az Üllői úton, most is a sikerre készítette fel a Vácot, amellyel annak idején éppen a Fradi jelenlegi edzője, Csank János lett bajnok 1994ben.

Persze ez a Vác már nem az a Vác: hogy mást ne mondjunk, négy futballista (Horváth Tamás, Kövesdi Milán, Laky Imre, Margitics Andor) tavaly még a Budapest-bajnokság másodosztályában szerepelt, és úgy lett NB II-es futballista, hogy a Lágymányosi TC fuzionált a Váccal, a jobbhátvéd Kocsis Gábor pedig még ősszel is BLSZ-futballista volt, most pedig a Fradi ellen kapott szerepet.

A Ferencváros legnagyobb kritikája talán az lehet, hogy bár sokan úgy gondolják, ez a csapat az NB I-ben is versenyben lenne a dobogóért, sokáig egyáltalán nem tűnt jobbnak a félig BLSZcsapatnak mondható Vácnál. Sőt Rusvay Gergely ziccerénél majdnem a vendégek szereztek vezetést, csak Holczer Ádám bravúrja mentette meg a zöldeket a góltól. A hazaiak mégis előnnyel mehettek az öltözőbe, mégpedig Paul Shaw-nak köszönhetően: remek csel után nagyszerűen lőtt a jobb alsó sarokba.

Aztán cserélt a Ferencváros, s ekkor a pályán olyat láthattak a nézők, ami éppenséggel Albert Flórián és Mészöly Kálmán idejében elképzelhetetlen lett volna, ugyanis a zöld-fehér csíkos, Fradi-címeres mez hátán ez a felirat állt: Vasas... Amúgy kétszer is vastapstól volt hangos a Fradi-pálya a második félidőben: először akkor, amikor Lipcsei Péter indította Edouard Ndjodót. A csatár két csel után a csapatkapitány elé ívelt, és bár Lipcsei Péter kapáslövése után a labda elkerülte a kaput, a péntek este egyetlen igazán labdarúgásra emlékeztető momentuma méltán aratott elismerést.

Másodszor akkor dübörgött a közönség tapsa, amikor pályára lépett Lisztes Krisztián. A térdsérülése miatt csaknem négy évet a pályán kívül töltő futballista ezúttal is nagy elánnal vetette bele magát a küzdelembe, volt egy látványos szólója, amikor három, rá jellemzően gyors és kiismerhetetlen csellel végigszlalomozott a váciak térfelén.

A Ferencváros ezúttal sem játszott meggyőzően, igaz, idei negyedik bajnoki mérkőzésén a negyedik győzelmet aratta, így legalábbis életben tartja feljutási reményeit. A hibátlan teljesítmény abban az esetben is optimistává teheti a zöldeket, ha a Fradi 2008-ban még nem hagyta el a fővárost (hiszen két hazai mérkőzésén kívül a BKV Előre vendége volt, a Vecsés pedig Rákospalotán fogadta a Fradit): minden megszerzett ponttal közelebb kerül az Üllői úton oly áhított feljutás.