Robinho: gól, gólpassz

Nem tudni, hogy Diego Milito és Ricardo Oliveira civilben jó barátok-e, a pályán viszont kétségtelenül kiválóan megértik egymást.

Kevés csatár mondhatja el magáról, hogy kedve szerint fickándozhatott a Santiago Bernabéu Stadion gyepén, mindenesetre a Zaragoza argentin, brazil támadókettőse az első félidőben jó néhányszor zavarba hozta a Real Madrid Sergio Ramos, Fabio Cannavaro, Gabriel Heinze, Marcelo összetételű hátsó alakzatát.

A 14. percben Iker Casillas óriási bravúrral még védeni tudott, nyolc perccel később viszont már ő sem segíthetett – a partjelző zászlaja azonban teljes joggal a magasba lendült, így megmenekült a góltól a királyi gárda. Bár a Real a játékrész hátralévő részében mezőnyfölényben futballozott, nem igazán tudott kibontakozni, a vendégek kontrajátéka sokkal veszélyesebb volt.

A maximalista madridi publikum nehezen emésztette meg kedvencei gyengélkedését, aminek eredményeképpen Bernd Schuster tanítványait szórványos füttyszó kísérte az öltözőbe, és ez nem is meglepő, elvégre a december 23-i rangadón – a Camp Nouban – mutatott virtuóz játékból a szünetig szinte semmit sem villantottak fel a blancók.

A mérkőzés forgatókönyve jó darabig a folytatásban sem változott lényegesen, tovább támadott a Zaragoza, illetve ötlettelenül mentek előre a fővárosiak. Az 59. percben az uruguayi Carlos Diogo fejesét Casillas elképesztő reflexszel hárította, két perccel később pedig Oliveira lövése csattant a kapufán.

Ez volt a fordulópont.

Ettől a pillanattól kezdve szárnyaszegetté váltak a Zaragoza csatárai, és bár ugyanúgy hajtottak a várva várt vezető gólra, mint korábban, a parádézó Iker Casillas védéseivel egyre inkább elbizonytalanította őket. A három „R”, azaz Raúl, Ruud van Nistelrooy és Robinho triója pedig mintha csak varázsütésre várt volna, a második félidő derekán egyik pillanatról a másikra elkapta a fonalat, és ha már elkapta, el sem engedte a lefújásig.

Robinho előbb kihagyhatatlan helyzetbe hozta holland támadótársát, majd saját lövése találta meg az utat Javier López Vallejo kapujába. Azaz negyedórával a vége előtt minden lényeges kérdésre megkaptuk a választ: az élen a helyzet nem változott, a Real megtartotta hétpontos fórját legfőbb üldözője, a Barcelona előtt.

És bár a különbség tetemes, egy hasonlóságot lejegyezhettünk a két „nagyágyú” 18. fordulóbeli teljesítményéről: az ünnepek után mindkét együttes kényelmesen kezdett, és csak nehezen lendült játékba.