Magyar futballista is lehet reklámarc?

Az elektronikus archívum szerint közelít az ezerhez azon írások száma, amelyekben a soproni és a székesfehérvári futballkáoszt próbálták megfejteni. Sem a 2005-ös (ez az egykori Matáv), sem a 2006-os (ez lenne a volt Videoton) Magyar Kupagyőztesnél nem tudják a játékosok, mi lesz velük mondjuk januárban – hogy ne menjünk túl messzire.

És ami különösen fontos: ezeknél a kluboknál is legközelebb jövő nyárig szóló szerződéseket írtak alá.

Ha most e két klub vezetőit udvariasan megkérnénk, mutassák meg, miből óhajtanák kifizetni alkalmazottaikat, akkor… Mondani sem kell: a magyar profi labdarúgás legmagasabb osztályában való induláshoz szükséges licenccel rendelkező klubokról van szó, és ezt az indulási engedélyt csak az a futballvállalkozás kaphatta meg, amelyik a szigorú előírások tömegének megfelelt.

Ehhez képest itt a legfrissebb hír: a SportLife Média azt tervezi, felszámolási eljárást kezdeményez a soproni klub ellen, mert az egyesület nem fizetett.

Ha valaki esetleg nem tudná, a legújabbkori divat szerint a klub a minimálbért, vagy ahhoz közeli összeget fizet a játékosának, aki a javadalmazásának tekintélyes részét egy külső cégtől kapja reklám- vagy arculatátviteli tevékenység címén. A konstrukció jogilag támadhatatlan, ezzel védekezik az MLSZ, de ha a játékos nem jut a pénzéhez, évekig pereskedhet.

Azonban a nagy kérdés az: mi az üzlet a külső cégnek abban, hogy részt vesz mindebben?

„Ez hosszú folyamat, amelynek az elején járunk – mondta Mitók András, a SportLife Média – ez a cég áll kapcsolatban a legtöbb magyar csapattal – ügyvezetője. – Hirdetési és reklámtevékenységet folytatunk, és az a célunk, hogy megismerjék a futballistákat, az arcuk eladhatóvá váljék. Ez a gyakorlat nyugaton fényesen működik, és itthon is azokkal, akik felismerik az ebben rejlő lehetőséget.”

A konkrétabb kérdésre, hogy ugyan milyen marketingértéke van mondjuk Sifter Tamásnak vagy Jusuf Dajicnak, az ügyvezető azt mondta: lehet, hogy egyelőre semmi, de a cél az, hogy ez az állapot változzon.

„Ha valaki követi a futball eseményeit, annak ismerősek a nevek – folytatta Mitók András. – Az utcán kevesen ismerik fel őket, márpedig mi azért vagyunk, hogy a szponzornak érdeke legyen, mondjuk, napszemüveget hirdettetni óriásplakátokon Pomper Tiborral. A futball áru, el kell adni, a futballista is érték, csak fel kell ismerni.

Dr. Horváth Gábor, a Hivatásos Labdarúgók Szervezetének főtitkára szerint a szövetség évek óta nem veszi figyelembe a futballisták érdekképviseletét.

„Jogi szempontból nem aggályos, ha a klubok értékesítik a reklám- és marketingjogaikat – mondta a főtitkár. – Azt szeretnénk elérni, ha külső céggel állapodik meg a klub, a futballista, a cég alávetési nyilatkozatot írjon alá, amelyben vállalja: vitás esetben a szövetség, a liga és a HLSZ által delegáltakból álló közös bizottság járjon el. Valamiért eddig még nem érkezett válasz az MLSZ-től.”

Nyilván azért nem válaszol az MLSZ, mert a szövetség szerint minden úgy jó, ahogy van. Nincs semmi probléma sem Sopronban, sem Fehérváron, sem másutt…