A gyors atomjátéké a jövő

Sokak álla leesett tavaly, amikor a Pick-Szeged, majd az idén tavasszal, amikor a Dunaferr NK vezetői bejelentették, megköszönik Kovács Péter (52 éves) edző addigi munkáját. A szegedi férfiakat bajnoki ezüstéremig és MK-diadalig, az újvárosi hölgyeket bronzéremig vezető tréner jelenleg az Óbudai Goldberger női NB I-es újonc együttesének kispadján ül.

Szeged és Újváros után Goldberger. Ez nem túl nagy visszalépés?

Nagyon szerettem a szegedi és az újvárosi munkámat is, ráadásul sikeresen dolgoztam mindkét klubban – válaszolta Kovács Péter. – A Pick idei bajnoki aranyérmes gárdájában azok a játékosok szerepeltek, akik az én kezem alatt Magyar Kupát nyertek és nagyon megszorongatták a Veszprémet. A szegedi vezetők tavaly az évad derekán azt ajánlották, hogy meghosszabbítják a szerződésemet az idény végén, ha aranyat szerez a csapatunk. Erre én nem tudtam garanciát vállalni, ezért elfogadtam a Dunaferr igen szimpatikus ajánlatát, és három évre aláírtam.

Az első évad végén mégis eljött a Dunaferrből.

Nem önszántamból, és a mai napig sem tudom, mi volt az oka az egyoldalú, indok nélküli szerződésbontásnak, amely nem tett jót a szakmai tekintélyemnek. Az eset érdekessége, hogy az Újváros idei eredménye kisebb csoda volt, mert az előző év nyarán nagyon meggyengült a csapat. Az átformálódó keretből kellett csapatot építenem, hiszen elhagyta Újvárost legalább háromszáz gól, vagyis négy válogatott átlövő, Radulovics Bojana, Bulath Anita, Mehlmann Ibolya és Kindl Gabriella. A helyükre érkező Laluska Eszternek, Őri Adriennek, Mörtel Renátának és Szvetlana Obuscsinának nem sikerült pótolnia őket.

Mikor tudta meg, hogy csomagolnia kell?

Az idény végén közölték velem a rossz hírt, s ekkor már a legtöbb élklub szerződtette edzőjét, vagyis csapat nélkül maradtam. Úgy tűnik, a mai világban mindent megtehet, akinek pénze és hatalma van, ezért jó lenne, ha érdekvédelmi szervezetet alakítanának a játékosoknak és az edzőknek, mert az én esetem figyelmeztet ennek szükségességére. Az újvárosi elküldésem ügye a bíróság előtt folytatódik, hiszen nem közös megegyezéssel váltunk el, s igyekszem elégtételt szerezni az erkölcsi és anyagi veszteségeimért.

Mi volt a vonzó a Goli ajánlatában?

Szerencsésnek mondhatom magam, hogy nehéz helyzetemben a Goldberger vezetői rám gondoltak, s megbíztak az élvonalban újon együttes vezetésével. Ez a csapat persze nem összehasonlítható az Újvárossal, miként az NB I B sem az első ligával. Ugyanakkor itt tiszták és rendezettek a körülmények, lelkesek és jól dolgoznak a játékosok, és én is kiélhetem munkamániámat.

A sportágban önt a világon mindenütt jól ismerik, hosszú éveken át tagja volt a nemzetközi szövetség edzőbizottságának. Ma is követi a kézilabda fejlődési irányait?

Ez az életem, ehhez értek, és ezért nem értem, a magyar szövetség miért nem tett semmit azért, hogy az IHF-ben továbbra is segíthessem a magyar kézilabdát. A korábbi munkásságomhoz képest valóban nagy váltás, hogy a Goli kispadjára ültem, hiszen új csapatomnak, amelynek elődje ugyan már játszott az NB I-ben, a következő évadban a bentmaradás lesz a célja. Ettől azonban nem változik a sportágról alkotott véleményem. A roppant gyorsan változó kézilabda az úgynevezett atomjáték felé halad, amit a Kiel, valamint a német és a lengyel férfiválogatott játszik, s amelyre a francia és a spanyol gárda is törekszik.

Ez megtanítható a lányoknak Óbudán?

A fantasztikus sebesség és dinamika, valamint a szinte tökéletes technika és a korszerű taktikai repertoár elsajátítása nem megy egyik napról a másikra. Ugyanakkor erre a magyar kézilabdában is óriási szükség lenne. Nálunk azonban még a férfibajnokságban is hiányoznak a német Bundesligában megszerezhető alapok és tapasztalatok. A Veszprém, a Szeged és a Dunaferr egymás elleni meccseitől eltekintve langyos küzdelmeket látnak a nézők, s erre nem építhető sikeres válogatott sem. A férfiaknál az utánpótlással is többet kellene foglalkozni, mert az nem lehet véletlen, hogy ma már a kis klubok is sok külföldit igazolnak, a válogatottban pedig Ilyés Ferenc mögé nehéz második balátlövőt állítani, valamint az utóbbi években kapusokat is honosítani kell, mivel a magyar klubokból nem érkezik nemzetközi szintű hálóőr.

Fáj a szíve a férfiedzőségért?

Nem kedvelem, ha női vagy férfiedzőkről beszélnek. Csak edzők vannak, akik vagy női vagy férficsapatot irányítanak. Nekem az a legfontosabb, hogy szorgalmas és tehetséges játékosokkal, tisztességes körülmények között dolgozhassak. Óbudán ezt megtehetem.

Semmilyen hiányérzete sincs?

Új klubomban minden rendben van. A bajnokság lebonyolítása azonban nagyon rossz, nem kedvez a kisebb csapatoknak. Az európai kupák és a válogatott programja miett a húsz fordulóból hatot szeptemberben, négyet májusban rendeznek, s a közbülső hét hónapban csak tizenkétszer lépnek pályára a csapatok. Így roppant nehéz formában tartani és jó eredmény elérésére ösztökélni a lányokat.