Enbéegy

A végletekig kiélezett a kiesés elleni harc az NB I idei tavaszán. A cinikus bennfenntesek szerint egyszerűen adják-veszik a meccseket a csapatok, ezért a szoros tabella, ezért a meglepő, sokgólos eredmények a bajnokság hajrájában. Kinek a pénz kell, kinek a pontok, kinek mindkettő...

Ne legyünk álnaivak, ne gondoljuk, hogy mindez lehetetlen, már csak azért sem, mert a magyar futball viharos történetében sorjáznak a leleplezett, bevallott megegyezéses meccsek is, nemhogy a gyanúsak.

De ne legyünk betegesen cinikusak és rosszmájúak sem, és higgyük el, hogy sportemberek sora küzd utolsó erejét megfeszítve ezekben a hetekben. Igenis jó látni, hogy van még értéke az NB I-es tagságnak Pécsett, Tatabányán, Kaposváron – és még sorolhatnánk, hiszen jószerével a mezőny fele veszélyben volt (van) az utolsó pillanatokig.

Rákospalotán például érezhető volt az az eufória, amelyet a bentmaradást érő győzelem jelentett a fővárosba utazó több száz tatabányai szurkolónak, de ugyanúgy a nevetgélve, kurjongatva levezetőköröket kocogó játékosoknak is, akik már az éjjelbe nyúló ünneplést tervezgették, ez esetben teljes joggal. Mintha mázsányi súly szakadt volna le például Török József ügyvezető válláról, a klubfőnök boldogan pöfékelt elmaradhatatlan szivarjával a pálya mellett a REAC legyőzése után. Most már az sem bántja a nagy múltú „bányászcsapat" vezetőit, hogy a rivális Győr csak kedden játszik, mert az MLSZ engedélyezte a halasztást. No, igen...

Valaha volt egy megszeghetetlen szabály a három utolsó fordulóról, ilyenkor már egy időben kell játszani a meccseket, hogy az időbeli különbségek semmiféle előnyt vagy hátrányt se jelenthessenek a vetélytársaknak. Erre manapság fittyet hánynak, ifiválogatott meccsek, televíziós érdekek miatt tologatják ide-oda a mérkőzéseket, s nemcsak az élvonalban, hanem a másodosztályú versenyfutás hajrájában is. Mert az NB II-ben is megszakadnak a csapatok a feljutásért mindkét csoportban, s ez megint csak jó jel. Az „illetékesek" is megtisztelhetnék a mindent beleadó együtteseket, a nüansznyi sérelmektől is agyvérzést kapó vezetőket, a pénzüket költő szurkolókat azzal, hogy komolyan veszik, méltó módon szabályozzák a mindent eldöntő fordulók programját.

De akárhogyan is van: a végén még megérjük, hogy megint a minőség szinonimája lesz a régi mozaikszó: NB I...