Ragaszkodnak Dárdai Pálhoz

Minden úgy történt, mint a mesékben szokott: a fiatal legény fogta a kis batyuját, és felkerekedett, hogy meghódítsa a világot. Dárdai Pál 21 évesen fejest ugrott az ismeretlenbe, és 1996 decemberében a BVSC csapatától a német főváros, Berlin éppen Bundesligába igyekvő együtteséhez, a Herthához igazolt. A képzeletbeli szamárlétrán

– úgy, ahogy a gárda is – türelmesen és kitartóan lépkedett fokról fokra felfelé, ám pályafutásában hullámhegyek és hullámvölgyek váltogatták egymást.

„Hol játszottam, hol nem –

emlékezett vissza Dárdai Pál a kezdetekre. – Bevallom, többször

is elkeseredtem, de rájöttem, nincs okom elégedetlenségre. Kitartóan küzdöttem, figyeltem, hogy ne hagyjam el magam, ha nem jutok szóhoz. Az elmúlt tíz év gyorsan eltelt, három gyermekem van, és szerencsére a feleségem is napról napra szebb…”

Úgy tűnik, Dárdai Pál egyről a kettőre jut: a vezetők azt szeretnék, hogy maradjon. A 49-szeres magyar válogatott középpályás szerződése június 30-án lejár, s a Hertha menedzsere, Dieter Hoeness a hosszabbításról beszélgettett vele. Dárdai Pállal két plusz egy éves megállapodást kötne csapata. A ráadás akkor lép életbe, ha a játékos a második szezonban legalább 25 mérkőzésen szerepel.

„Még decemberben említették, hogy jó lenne, ha maradnék – mondta a középpályás. – Nemvagyok már fiatal, de két évet még el tudok vállalni. A harmadik csak hab lenne a tortán. Vannak más érdeklődők, de néhány euróval többért nem akarok költözni. Remekül érzem magam Berlinben, és meg is becsülnek. Még kicsit finomítunk a szerződésen, aztán aláírom.”

Volt, hogy már többen leírták Dárdai Pált – ám ő sosem csüggedt. Bár a Hertha hullámzó teljesítményt nyújt, a légiós idei szereplése sikeresnek mondható. Kivárta, amíg a posztján bevethető horvát Niko Kovac távozik a csapattól, és újból elfoglalta helyét a középpályán. A mostani szezonban csapata 26 bajnoki mérkőzéséből huszonkettőn pályára lépett, és bár játéka nem volt látványos, a ligában hasonló pozícióban szereplő játékosokkal való összehasonlításkor nincs oka szégyenkezésre. Sőt három góljával már most eggyel többet szerzett, mint az elmúlt három szezonban összesen. Meggyőzte edzőjét, Falko Götzöt is, hogy nem csupán vészmegoldás a középpályán. Az edző korábban olyan játékosról álmodozott, aki védekező és támadó feladatának is maradéktalanul eleget tud tenni. Falko Götz aztán belátta, Dárdai Pálnál keresve sem találhatott volna jobbat: 23 kapura lövése jelzi, a magyar aktív a támadásoknál is.

„Ezen a poszton nem lehet szemet gyönyörködtető játékot nyújtani – sajnálkozott Dárdai Pál. – Ha nyer a csapat, senki sem vesz észre, ha kikapunk, elkezdenek szúrós szemmel nézni. Ám úgy érzem, olyan vagyok, mint a jó bor: idővel lassan talán beérek. Fiatalként sokszor magával ragadott a hév, mostanában sajnos már nem mindig visz előre a lendület. De harmincegy évesen még így is hasznára tudok lenni a csapatnak. Egyvalami sosem változik: a futball iránti alázatom…”