És akkor kitört a homokvihar. Tombolt a szél, az emberek arcába csapta a homokot, enni, inni, pislogni, de még levegőt venni is képtelenség volt, mert rögtön megtelt az ember szeme, orra, szája azzal a finom porral, ami mindenhová beférkőzik, még a delikvens bőre alá is.
Már délelőtt tisztán látszott, hogy a katari pályán képtelenség lesz tesztelni – a látási viszonyok ugyanis a nullával voltak egyenlőek. Talmácsi Gábor ült a boxban, interneten próbált kapcsolatot teremteni a külvilággal, és közben talán az is eszébe jutott, vajon mit vétett, hogy ez a büntetés?! A homokvihar ugyanis már csak hab volt a tortán...
Az egész azzal kezdődött, hogy a magyar utazási iroda azt mondta: Katarban a helyszínen is meg lehet venni a vízumot. Ebben van is igazság, csak éppen nem mindenkinek adnak. Talmácsinak például nem adtak – de nem ő volt az egyetlen, ugyanígy járt a 125 köbcentis kategória másik világbajnoki esélyese, Lukas Pesek is.
Beterelték őket egy kis szobába – mintha börtönben lettek volna –, és azt mondták, várjanak. Pesek másfél, Talmácsi egy napot töltött el ott, mire nagy nehezen megoldódott a helyzetük. Utóbb kiderült, hiába próbáltak bármit is tenni a követségről, a bevándorlási hivataltól, köztük és a rendőrök között nem volt megfelelő a kommunikáció. Végül nagy nehezen bejutottak Katarba. Alig várták, hogy kimehessenek a pályára, és motorra üljenek.
A homokvihar azonban keresztülhúzta a számításaikat. Sőt azt is lehetetlenné tette, hogy ha szombatra esetleg eláll a szél, jó köridőket érjenek el. Az előző két napon a 250-esek közül Hector Barbera pályacsúcsot döntött, erre szombaton minimális az esély. Nagyobb a valószínűsége, hogy a pályát beborítja majd a lesöpörhetetlen, finom por, ami „zabálni” fogja a gumikat. Feltéve, hogy eláll a szél, és legalább az orrukig látnak majd.