Az a gól! Az a lapos, felejthetetlen lövés, amely a román kapu jobb oldalába vágódott! Raducanu talán még ma is erre riad fel, hiszen sorsdöntő találat volt az, 1972. május 17-én Belgrádban. Az Európa-bajnokság négyes döntőjébe jutást jelentette.
De nemcsak Raducanu, hanem Szentmihályi Antal is sokszor álmodhat Szőke Istvánnal. A Fradi jobbszélsője végezte el a szabadrúgásokat az Újpest elleni rangadókon is, és jó néhányszor becsapta a lilák kapusát. Különleges technikájú, gyors, kreatív csatár volt. Az már csak a magyar futball egykori erejét jelzi, hogy mindössze tizenhárom alkalommal szerepelt címeres mezben. Ám így is van mire büszkének lennie, s van miről mesélnie ezen a napon, amikor végleg maga mögött hagyta a „kamaszkort”. Szőke István ma ünnepli hatvanadik születésnapját, s ha vele kapcsolatban megkérdezik bármelyik fiatal Ferencváros-szurkolót, hogy mit tud róla, hát bizony kapásból jön a válasz: ő volt a jobbszélső minden idők legjobb ferencvárosi csatársorában.S valljuk be: ez több, mégpedig sokkal több, mint amiről egy átlagos halandó álmodozhat…