Végre játszott, s jól játszott Torghelle Sándor. A görög PAOK Szaloniki légiósa nem törte meg a harminc hónapja tartó bajnoki gólcsendjét, mégis csapata egyik legjobbja volt szerda este. A csatár számára különösen fontos volt a mérkőzés, hiszen a PAOK az előző együttese, a Panathinaikosz ellen játszott kupamérkőzést. Torghelle Sándor alakulata 2–1-re győzött, s mindkét találatot a magyar támadó gólpassza előzte meg.
Torghelle Sándor (középen) volt csapata ellen gólpasszokkal bizonyított
Torghelle Sándor (középen) volt csapata ellen gólpasszokkal bizonyított
A huszonötszörös válogatott futballista a legjobbkor kapta össze magát, hiszen korábban már arról szóltak a hírek, hogy a PAOK vezetői szívesen elengednék. A hivatalos verzió szerint azért, mert anyagi gondokkal küzd az egyesület. Állítólag Torghelle Sándornak már az árát is megszabták: 320 ezer eurót (csaknem 80 millió forintot) kellene fizetnie annak, aki a téli átigazolási időszakban el szeretné vinni a támadót. Ez az összeg pontosan megegyezik azzal, amennyit a játékos keres egy év alatt. Ha most nem kel el a csatár, akkor a bajnokság végeztével ingyen távozhat, hiszen lejár a szerződése a PAOK-nál.
A görög Goal című sportnapilaptól a legmagasabb, azaz nyolcas osztályzatot kapta Torghelle Sándor, ami az utóbbi idők teljesítményét figyelembe véve igazán kimagaslónak mondható. A lap szerint a légiós ilyen jól még nem futballozott görögországi karrierje során. Az újság kiemelte, hogy ha nem élt volna a lehetőséggel, akkor igen nehéz hetek vártak volna rá Szalonikiben.
„Talán kijelenthetjük, hogy ez volt a legjobb meccsem a PAOK-ban – mondta Torghelle Sándor. – Sajnos kétgólos vezetésünk után kaptunk egy gólt, ami igazán nehézzé teszi majd a visszavágót. Ráadásul az én szempontomból sem végződött túl jól a mérkőzés, hiszen a hetvenedik percben le kellett cserélni, miután megrepedt a bordám, de összeszorítom a fogam, és készülök a következő meccsre, mert az Olympiakosz ellen is pályán akarok lenni. Az edző a találkozó után külön nem foglalkozott velem, a csapat sikereként értékeli a győzelmet. Nem dolgozott bennem külön bizonyítási vágy amiatt, hogy az előző együttesem volt az ellenfél. Jókor jött, hogy tudtam élni a lehetőséggel, de nem vagyok teljesen elégedett magammal. Remélem, sokat játszom majd a jövőben, és leszek még jobb is.”