Az élen álló duó mellett szól a statisztika is

Félidejéhez érkezett a síugrók hagyományos négysáncversenye, amelyen az osztrákok szupertehetsége, a tinédzser Gregor Schlierenzauer áll az élen. A 17. születésnapját vasárnap, a sorozat záró versenyén ünneplő fiatalember joggal bizakodhat, és optimizmusa csak növekedhetett, ha az új év első napjaiban átböngészte a statisztikákat. Az eddigi 54 viadal eredményeit végignézve ugyanis kiderül, hogy harminchétszer az a versenyző győzött, aki fél távnál is az élen állt.

Ráadásul az elmúlt tizenegy évadban mindössze kétszer fordult elő, hogy az első két állomás utáni éllovast letaszították az élről. 2001-ben Németországban még a japán Kaszai Noriaki jeleskedett, a két osztrák helyszínen azonban Adam Malysz megtáltosodott, és 77 (!) pontot vert a mezőnyre – az összesítésben pedig több mint százpontos fölénnyel nyert, miután Kaszai az utolsó versenyen nem jutott be a második sorozatba. A 104.4 pontos különbség minden idők legsimább győzelmét hozta Malysznak, az idén viszont nem várható ekkora fölény. Úgy tetszik, két ugró verseng majd a presztízsgyőzelemért és az érte járó Nissan terepjáróért. Az élen álló Schlierenzauert ugyanis egyedül a Garmisch-Partenkirchenben (az újévi csonka, egykörös versenyen) győző svájci Andreas Küttel követi szorosabban. A 28 éves Küttel hárompontos hátránya egyáltalán nem ledolgozhatatlan, ám hogy beérje osztrák riválisát Innsbruckban, igencsak össze kell szednie magát. Figyelmeztetés számára, hogy a szerdai selejtezőben csak a 16. helyet szerezte meg 115.5 méteres ugrással, míg a helyi kedvenc 121 méterig szállt.
Az összetett harmadik helyén is olyan versenyző tanyázik, akiről egy évvel ezelőtt szinte senki sem hallott. Anders Jacobsen üstökösként robbant be az élmezőnybe az új idényben, és Schlierenzauerhez hasonlóan egyenletesen teljesít, versenyről versenyre ott van a legjobbak között. Csakhogy a hátránya 17.6 pont, hasonlóan nagy különbséget eddig csak egyszer tudtak ledolgozni, még a hőskorban: 1956-ban a szovjet Nyikolaj Kamenszkij faragott le 17.5 pontot az utolsó két versenyen.

Az is kezd egyértelművé válni, hogy a finn Janne Ahonen nem szerzi meg rekordnak számító ötödik győzelmét, a több mint harmincpontos hátránya ledolgozására vajmi kevés esélye van, s ezt ő is tudja: „Tisztában vagyok vele, hogy az idei versenyt már nem tudom megnyerni. Javulóban van a formám, de még mindig nem az igazi. Ez van, nem lehet minden évben nyerni.”

Az élen állók tehát nyugodtak lehetnek, ha nagyobb hibát nem követnek el (márpedig Schlierenzauer az idén egyetlen ugrását sem rontotta el), történelmet írhatnak. Ha Küttel nyer, ő lesz az első svájci győztese a négysáncversenynek, Schlierenzauer pedig az eddigi legfiatalabb bajnok lehet, s példaképe nyomdokaiba léphet. Hogy ki a példaképe? Kissé meglepő, hogy a pazar síugrómúltú Ausztriában nem talált magának egyetlen honfitársat sem: nem Andreas Goldberger, nem Ernst Vettori, nem is Martin Höllwarth az idol, hanem az írás elején már emlegetett „Wislai Sas”, azaz Adam Malysz.
A kérdés már csak az: a nyereményautóra pályázó Gregornak vajon van-e jogosítványa?

Az esélyesek az esélyesekről

Andreas Küttel: „Ha Gregornál minden rendben van, akkor nagyobbat ugrik, mint én. Ezt el kell ismernem. „Az innsbrucki nehéz sánc, a verseny után kiderül, marad-e még esélyem a győzelemre.”
Gregor Schlierenzauer: „Ha minden jól megy, úgy érzem, felállhatok a dobogóra, ha nem, akkor bőven van még időm rá.”A négysáncverseny további programja
Január 4.: Innsbruck, 13.45 (tv: RTL)
Január 7.: Bischofshofen, 16.30 (tv: RTL)