A Magyar Vízilabda-szövetség elnöksége nem fogadta el Szilágyi Péter női szövetségi kapitány beszámolóját a nyári világversenyekről, a szakember mégis maradt a posztján. Más kérdés, hogy egy (!) szavazaton múlt a távozása.
A voksolásnál is idegeskedhetett
A voksolásnál is idegeskedhetett
Szedjük gyorsan csokorba, mi előzte meg az elnökség csütörtöki ülését. Kezdjük azzal, hogy már az augusztusi Világkupa előtt elégedetlenkedtek a női vízilabda-válogatott játékosai, sehogy sem akartak kibékülni a csapat irányítását február elsején átvevő Szilágyi Péter munkájával. A Kínában megrendezett Vk idején a válogatott tagjainak döntő többsége jelezte, hogy nem akar együtt dolgozni a szakemberrel, ám a lehető legjózanabb döntés született meg: az Európa-bajnokságon illik együtt húzni a szekeret, az első őszi elnökségi ülés hivatott arra, hogy minősítse a kapitány ténykedését. Tudni kell, szerződésében az szerepel, hogy mindkét nyári világversenyen a négy közé kell jutni, ellenkező esetben leváltható a tisztségről. Nos, a Világkupa ötödik helye eleve indokot adhatott volna a menesztésre.
Bíró váltaná Petrovicsot
Szilágyi Péter Bíró Attilát edzőnek, Nemes Gábort kapusedzőnek választaná maga mellé, lemondván Petrovics Mátyás szolgálatairól. Ha az OSC férfiegyüttesénél dolgozó Bíró nem tudná ellátni a posztot, Merész András, a női utánpótláscsapatok szakmai vezetője segédkezne a válogatottnál. A szövetségi kapitány célja, hogy megoldja a bizalmi válságot, ezért minden játékossal egyenként leül beszélgetni a bő keret kialakítása után. Szilágyi bevallotta, hogy a szavazás után megfordult a fejében a lemondás gondolata, de nem akart elhamarkodottan reagálni a történtekre.
De van a történetnek egy másik szála is. Szilágyi segítője, Petrovics Mátyás 2005 elején került a csapathoz az előző kapitány, Faragó Tamás mellé. A játékosok többször is hangsúlyozták érdemeit, mondván, általa harmonikussá vált a kapcsolat a válogatott és Faragó Tamás között, Petrovics a kapocs szerepében nagyban hozzájárult a tavalyi világbajnoki címhez. Nos, a játékosok egyre inkább eltávolodtak (szakmailag, emberileg egyaránt) Szilágyitól, és egyre közelebb kerültek Petrovicshoz, ami maga után vonta azt is, hogy Szilágyi és Petrovics között megromlott a viszony. Szilágyi le is írta ezt az elnökségnek készített beszámolójában, de a ligaülésen is megemlítette. Nem tikolta, ha ő marad a poszton, változást tervez a stábban, azaz nem dolgozna együtt Petroviccsal.
Noha a női liga az elmúlt héten hat igen és két tartózkodás mellett elfogadta a szakvezető szakmai beszámolóját, az elnökség egészen másként vélekedett. Ugyanis a jelen lévő 12 tag közül hatan Szilágyi távozása mellett, ketten ellene voksoltak, négyen tartózkodtak, vagyis egyetlen szavazat hiányzott a szakvezető menesztéséhez – mondhatnánk azt is: tízen nem álltak mellette. Jogi értelemben tehát megerősítették tisztségében, minden más szempontból azonban alaposan meggyengült a pozíciója. Az elnökség hiányolta beszámolójából az önkritikus hangot, éppen ezért a legközelebbi, novemberi ülésre új, önkritikusabb összefoglalóval kell érkeznie Szilágyinak.
A játékosok akarata tehát csaknem érvényesült, kérdés, hogy az általuk szakmailag kritizált szakember maradását miként veszik tudomásul.