Cseh László fáradt. Lassan egy hónapja újra a medencében van, s mint mondja, az edzéseket sosem lehet megszokni. A decemberi megméretésre készül. Helsinkiben, a rövid pályás Európa-bajnokságon szeretné visszaszerezni a tavasszal elvesztett világcsúcsát 200 vegyesen, de emellett egy régi-új versenyszám is felkerült a kívánságlistájára: 200 pillangón is megpróbál maradandót alkotni.
Mirkó István
Cseh László más számokkal is próbálkozik, de az elsô továbbra is a 400 méteres vegyes úszás
Mirkó István
Cseh László más számokkal is próbálkozik, de az elsô továbbra is a 400 méteres vegyes úszás
Lassan két hónap eltelt az augusztusi, budapesti Európa-bajnokság óta, és alig valamivel több mint ennyi idő van hátra a soron következő világversenyig, a december közepi rövid pályás kontinensviadalig. Az úszók már javában edzenek, a hazai klubok közül a vezető szerepét évek óta betöltő Kőbánya SC-nél is gőzerővel készülnek Helsinkire. Az Európa-bajnokság másnapján még arról beszélt Turi György, hogy a korai, március végi, melbourne-i világbajnokság miatt talán kihagyják a rövid pályás Eb-t, Gyárfás Tamás, a szövetség elnöke kérésére mégis elutaznak Helsinkibe. Elvégre jövőre Debrecenben lesz a rövid pályás kontinensbajnokság, és már csak sportdiplomáciai okokból is fontos az idei jelenlét.
Jogosak az elnök érvei, a mesteredző is egyetértett velük, noha kijelentette, a legfontosabb továbbra is a világbajnokság. Így a csúcsformát márciusra időzítik, de megpróbálnak tisztességes eredményt elérni a 25 méteres medencében is. Cseh László, a válogatott vezéralakja sem veszi félvállról a versenyt, tavaly sem tette: Triesztben három aranyérmet akasztottak a nyakába. Ezúttal nem elsősorban a címvédés motiválja. – Bosszant, hogy az idén tavasszal, a rövid pályás vébén, Ryan Lochte elvette a világcsúcsomat kétszáz vegyesen – mondta Cseh László. – Tudom, hogy nem leszek csúcsformában, de kis pihenéssel azért rákészülök, és mindent beleadok majd; vissza akarom szerezni a világcsúcsot vegyesen. Nem lesz könnyű, de ez most külön motivációt jelent.
– Gondolom, azért nem lesz elkeseredve, ha mégsem sikerülne. – Nem, hiszen nyilvánvaló, hogy nem lesznek ideálisak a feltételek. Ha nem sikerül, akkor újra megpróbálom 2007-ben Debrecenben, vagy a 2008-as, manchesteri vébén. Úgysem voltunk még rövid pályás világbajnokságon.
– Az Európa-bajnokság után kapott hat hét pihenőt. Elég volt? – Éppen ideális. Mostanra azonban kezdek fáradni. Nincs mese, sosem lehet megszokni az edzést. Persze, amikor már nagyon elegem van belőle, engedményeket szoktam kérni Turi Gyuri bácsitól.
– Sikerrel? – Amikor látja rajtam, hogy már nagyon odavagyok, akkor enged, de ez az esetek elenyésző része. Általában vasmarokkal szorít minket. Ám ez egyre kevésbé jelent gondot, évről évre egyre jobb az együttműködés kettőnk között.
– Kinek a hozzáállása változott, és miben? – Azt hiszem, ahogy múlnak az évek, sokkal profibban állok az edzéshez. A lázadós korszakom már a múlté. Régebben sokat vitáztunk, azaz inkább én vitatkoztam mindenért, de ez elmúlni látszik. Tényleg fél szavakból megértjük egymást.
– Próbáljuk meg mi is, csak annyit mondok: kétszáz pillangó. – Belevágok.
– Tehát újabb területeken hódít? – Igazából nem lesz nekem új a pillangózás, korábban indultam többször ebben a számban, például a 2004-es Európa-bajnokságon, Madridban. Az a verseny nem sikerült túl jól, ötödik lettem. Most újra nekiveselkedem. A pillangóban több lehetőséget látok, mint a hátúszásban.
– Nem is csodálom. Arkagyij Vjatcsanyin szenzációs volt Budapesten, és akkor még nem beszéltünk Markus Roganról, Helge Meeuwről... – Nem feltétlenül a konkurenciára gondolok, úgy látom, pillangón most nagyobb esélyem van a fejlődésre.
– Nem tartozik a könnyű számok közé a kétszáz pillangó, nem lesz túl megterhelő? – A fő számom továbbra is a négyszáz vegyes, amihez ugyanúgy állóképesség kell. S akinek ez megvan a vegyeshez, annak a pillangót is bírnia kell. Tehát a két szám passzol egymáshoz.
– Nem hiányoznak a pihenőjüket töltő társak? – Zubor Attila nagyon, vele mindig jó hangulatban edzettünk együtt. Remélem, még visszatér.
– Aktuális téma: mit szól hozzá, hogy azt tervezik, a pekingi olimpián reggel rendezik a döntőket? – Azt nem mondanám, hogy vérlázító, de mindenképp furcsa ötlet. A legrosszabb benne, hogy nem az úszókat tekintik a legfontosabbnak, pedig mi azért készülünk, hogy a legjobbat nyújthassuk, világcsúcsokat ússzunk. Mindenesetre meglehet az előnye is. Ha mondjuk a négyszáz vegyes előfutama este van, a döntő pedig másnap reggel, akkor jobban ki tudja pihenni magát az ember, mint a mostani, délelőtt-délután rendszerben. Igaz, hátránya is akad, hiszen reggel a szervezet még álmosabb, nem biztos, hogy ugyanarra a teljesítményre képes, mint délután.
– Mit tenne, ha ön dönthetne? – Azt mondom: a bevált dolgokon ne változtassunk.