A svédek befektettek, most pedig ünnepelnek

Taroltak az oroszok Göteborgban a 19. atlétikai Európa-bajnokságon. Összesen 34 érmet nyertek, többet, mint az utánuk következő három ország – Spanyolország, Nagy-Britannia és Németország – együttvéve (32). Fölényüket atlétanőiknek köszönhetik, hiszen a medáliák többségét, 28-at ők szerezték.
Az oroszok az aranyak számát tekintve is kiemelkednek a mezőnyből, 12-t gyűjtöttek, 11-et a nők. A bajnoki címek tekintetében azonban már változik mögöttük a sorrend. A németek, a fehéroroszok és a franciák szereztek négy-négy győzelmet, a többiek kevesebbet. Az, hogy a kontinensviadalon részt vevő 48 ország közül huszonkilencnek jutott érem, mutatja, hogy e sportágban hatalmas a konkurencia.

A magyar együttes sem érkezik haza üres kézzel, a tízpróbázó Zsivoczky Attila bravúros versenyzéssel ezüstérmet szerzett. De ez sem fedheti el, hogy itthon nehéz helyzetben van a sportág, az Európa-bajnokságon induló versenyzőink mögött hatalmas az űr. Nem is lesz előrelépés, amíg a sport állami támogatása nagyságrendekkel nem nő.

Mert senki se higgye, hogy a britek, a franciák, netán a kisebb lélekszámú svédek piaci alapokon, szponzori támogatással érik el eredményeiket. Köztudomású, hogy a szigetországban a lottóbevételekből az atléták is részesednek, a svédek pedig úgy kezdtek hozzá a sportág fejlesztésének, hogy 32 fedett csarnokot építettek. Meg is van az eredménye, ha ők nem is könyvelik el sikerként mostani szereplésüket. Öt aranyra vágytak, ebből hármat – Christian Olsson hármasugrásban, Susanna Kallur 100 gáton, Carolina Klüft hétpróbában – be is gyűjtöttek. Két magasugrójuk, Stefan Holm és Kajsa Bergqvist viszont túlzottan ideges volt a hazai közönség előtt, s „csupán” bronzéremig jutott. Hogy a svéd csodán nem öt ember teljesítményét kell érteni, azt mutatja: öszszesen 14 versenyzőjük végzett pontszerző helyen. Göteborgban amúgy – akárcsak tavaly a helsinki világbajnokságon – ismét áztak és fáztak a versenyzők, ennek ellenére sok remek eredmény született.

Női magasugrásban minden idők legszínvonalasabb versenyét láthattuk – négyen ugrottak 201 centit –, rúdugrásban Jelena Iszinbajeva világcsúccsal (502) próbálkozott, Francis Obikwelu 10 másodpercen belüli idővel (9.99) győzött 100 méteren, Tatjana Tomasova a világ idei harmadik eredményét (3:56.91) futotta 1500-on.

Igazi felüdülést jelentettek a közép- és hosszútávfutószámok. Itt nem volt nyúl, mint a nagy gálákon, ahol a világcsúcsot javító versenyzőt iramfutó vezeti fel, nem volt afrikai fölény, amely nyomasztóan hat a kontinens versenyzőire, volt viszont taktikázás és küzdelem. Olyanok állhattak a dobogóra, akik az Európa-bajnokság előtt maguk sem hitték volna, hogy érmesek lesznek: a 10 000 méteren győztes német Jan Fitschen, az akadályon első finn Jukka Keskisalo vagy a 800-on aranyérmes holland Bram Som.

Nehéz eldönteni, ki volt a kontinensviadal első számú sztárja. A hazaiak szerint valószínűleg Carolina Klüft, aki hétpróbában aratott győzelme mellé távolban hatodik helyezést szerzett és tagja volt az ötödikként célba érkező 4x100 méteres váltónak is. Mások nyilván Francis Obikwelura voksolnak, hiszen a portugál vágtázó 100 méteren és 200 méteren is győzni tudott. A belga Kim Gevaert csaknem túltett rajta is, a nők versenyében ő győzött mindkét vágtatávon, s ha a belga staféta nem rontja el az egyik váltást, újabb helyezése is lett volna.31 ország versenyzői állhattak fel a dobogóra ---- A ---- &