Egy nyurga fiatalember Ajkáról

Jó dolog a kiszámíthatóság. Güttler Károly, az utánpótlás-válogatott szövetségi kapitánya kiszámolta: a mallorcai ifjúsági Európa-bajnokságon a 400 vegyest vagy Verrasztó Dávid nyeri, vagy az ajkai Kis Gergő. Nem is aggódtunk a verseny előtt, s utána sem kellett csalódnunk: 1. Kis Gergő 4:16.82 (új ifjúsági Európa-rekord, régi: Cseh László 4:16.88, 2004), 2. Verrasztó Dávid 4:19.30. Nincs mese, Kis Gergő, az oly sikeres magyar vegyes úszás újabb reménysége végérvényesen letette névjegyét. Persze nem ez volt az első sikere a nyurga úszónak.

Ő az Eb-mezőny azon kevés úszója közé tartozik – Verrasztó Dáviddal együtt –, akinek már megadatott, hogy hazai közönség előtt hallgathassa a Himuszt, mégpedig tavaly, amikor Budapest volt a házigazdája az ifi Eb-nek. Akkor nyert 200 pillangón, és ezüstérmes lett jelenlegi legjobb számában, 400 vegyesen. Éppen Verrasztó mögött, akivel várhatóan idén is nagy csatát vív, ugyanis a versenyszabályzat szerint a négy hazai induló közül a középdöntőbe csak kettő kerülhet. Az egyik Cseh László lesz, ez vitán felül áll. A második továbbjutó helyért csatázhat a két ifjú titán, és nem szabad megfeledkezni a klubtársról, a szintén ajkai Nagy Péterről sem. Kis az Eb-re Ajkán készül, a helyi műhely vezetőjével, Farkas Andrással. Ezzel kapcsolatban Gergő elmondta, sosem hagyná el Ajkát, és az edzőjét, bárhova is hívnák.

– Zavarom?
– Nem, amíg az ebédet hozzák, ráérek.
– Mi a menü?
– Egy kis pizza.

– Nocsak, semmi diéta, speciális étrend az Európa-bajnokság előtti napokban...
– Nálam erre semmi szükség, sosem voltam hízásra hajlamos, ehetek bármit, amit akarok. A kedvencem a rántott sajt és a karaj.
– Szükség is van rá, az edzője szerint pár kiló izom még elférne...
– Nyurga fiú vagyok, tizennyolc évesen még érthető, hogy nem fejlődött ki teljesen az izomzatom, de nincs ezzel baj, ami késik, nem múlik. Vannak, akik az én koromban sokkal nagyobb izomzattal rendelkeznek, de ezzel nem foglalkozom.

– Most csak a hazai Európa-bajnokság számít?
– Erre készülünk teljes erőbedobással.
– Mondhatni, rutinból. Már úszott hazai közönség előtt, mi több, nyert is. Milyen volt a margitszigeti ifjúsági Európa-bajnokság?
– Remek volt, három-négyezer ember jött ki a versenyekre. Most, ha jól tudom, ennek duplája várható. Ez nagy előny a külföldiekkel szemben, ám ne feledjük, hogy nekem a hazai vetélytársakkal kell megvívnom az első csatát az előfutamban. Verrasztó Dáviddal korábban is – és biztos vagyok benne, hogy ez a jövőben is így lesz – nagyon jó versenyeket vívtunk, legutóbb én voltam a jobb.

– Tegyük fel, hogy bejut a döntőbe: ott mire számít?
– Ne tegyük fel. Először el kell jutni oda. Nem szeretem előzetesen latolgatni az esélyeket, én inkább csendben meghúzódom, esélytelenül, és akkor csak kellemes meglepetés érhet.
– Mondja ezt az az úszó, aki néhány hete megdöntötte Cseh László ifjúsági kontinens rekordját...
– Ugye nem arra akar rákérdezni, hogy jobb leszek-e, mint Laci? Ugyan, ez csak egy jelzés, hogy jól haladok, mindazonáltal nem akarok mostantól mindent csak a négyszáz vegyesre föltenni. Nem szeretnék ugyanis egy úszásnembe beleszürkülni, ott szeretnék lenni mindenhol.

– Kivétel ezerötszáz gyorson?
– Taktikai okai vannak annak, hogy visszaléptem a leghosszabb távon. Nagyon kemény számokban indulok, így szépen elosztottuk: úszom az első, a harmadik és az utolsó napon. Túlzásokba sem szabad esni.
– Azt azért árulja el, ha döntőbe jutna, azzal elégedett lenne?
– Úgy gondolom, ahhoz, hogy bekerüljek a döntőbe, meg kell javítanom az egyéni csúcsomat. És egy egyéni csúccsal elégedett kell, hogy legyen az ember. Remélem, a magyar közönség bevisz a döntőbe. ---- E ----