Litkey Farkas csapatával sorozatban hatodszor győzedelmeskedett a legrangosabb hazai vitorlásversenyen, és így újból ő vihette haza a Balaton Kékszalagját.
Danis Barna
A panoráma csodálatos, ám a gyôztes Clan Des Team kôkeményen dolgozó legénységének nemigen volt ideje arra, hogy a Balatonszépségeiben gyönyörködjön
Danis Barna
A panoráma csodálatos, ám a gyôztes Clan Des Team kôkeményen dolgozó legénységének nemigen volt ideje arra, hogy a Balatonszépségeiben gyönyörködjön
Szombat, éjjel 1 óra 30 perc. Vaksötét van a vízen, csak a települések fényei adnak némi támpontot. Távolban egy fehér vitorla – ez jól hangzana, de nem igaz, mert a vitorla ezüstszürke, valójában egy négyzetcentimétere sem látszik a távolból, csak a piros lámpa az árboc tetején. Magasan van, nagy hajó érkezik. Persze túlzott a titokzatosság, hiszen modern korunkban létezik műholdas navigációs rendszer, segítségével pontosan tudjuk, hogy a Clan Des Team jön – 16 óra és 1 percnyi száguldás, ácsorgás, megfeszített munka végeztével.
A Kékszalag ugyanolyan, mint a többi hosszú távú verseny: az a legjobb benne, amikor célba ér az ember. Jön a Clan Des Team, lógnak az emberek a trapézon, a mozdulatukon látszik, hogy pokoli fáradtak, az őszinte örömkiáltásba egy kis megkönnyebbülés is vegyül: „Megcsináltuk! Sikerült!” A célvonalon – amit a vízen egy bója és egy hajó közötti képzeletbeli vonal jelent – átérve kiengednek. A kapitány szól: „Fiúk, még vitorlázunk! Figyeljetek oda.” A verseny részeként a célvonalon túl még meg kell kerülni egy bóját, de utána már tényleg vége. Lehet ünnepelni, pezsgőzni, fellövik a rakétákat, jön a tűzijáték.
Megható pillanatok, ezernyi csillag robban fel az égen, a távolban meg villámok cikáznak az ég alján – nem túl biztató jel a további érkezők számára. Pedig vannak még kint a vízen jócskán, az immár hatszoros győztes Litkey Farkas által irányított Clan Des Team csak az első volt a 455 induló közül (ezzel egyébként ismét megdőlt a nevezési csúcs). Az első, a legszerencsésebb, a legtaktikusabb, a legügyesebb és mindenekelőtt a leggyorsabb. Mert a kaland, a kihívás, a napsütés, és a jó hangulat mellett természetesen a versengésnek is főszerep jut.
Legyünk őszinték, az Olaszországból bérelt hajó volt a legesélyesebb. Egyrészt rutinos kapitánya, másrészt technikai adottságai miatt. A sportban azonban éppen az a szép, hogy voltak olyan pillanatai (percei, órái) a versenynek, amikor nem „ő” volt az élen. Litkey emberére akadt a trónkövetelő Király Zsoltban, akinek szerinte nagyon sok „szép gondolata” volt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy jól taktikázott. Mert a vitorlázás észjáték – minden azon múlik, hogy a kapitány miként dönt, milyen irányt választ, hogyan tartja kézben a csapatát. Olyan ez, mint egy hihetetlenül bonyolult sakkjátszma, a rajt pillanatától kezdve a célba érkezésig. Litkey Farkasnak és édesapjának, Litkey Bencének nagyjából egy rugóra járt az agya, ennek köszönhető, hogy a családból ketten is felállhattak a dobogóra. Az élcsoportban azonban a negyedik helyért zajlott a legkiélezettebb küzdelem.
Az Azzardissimo és az Arcadom szinte egyszerre érkezett a tihanyi öbölbe. A fiatal, de rendkívül eredményes Rauschenberger Miklós csapott össze a rutinos rókának számító Soponyai Gézával. Egy ideig úgy tűnt, egyik sem tágít, egymást kerülgette a két hajó, a két csapat. Fogak összeszorítva, óramű pontosságú, összehangolt mozdulatok. Na, ebből mi lesz? Mi dönti el a csatát? Aztán Rauschenberger húzott egy merészet, eltávolodott riválisától, és bár a végén kialakult egy kis kiszorítósdi a célvonal előtt, végül az Azzardissimo legénysége örülhetett.
Volt is diadalordítás, talán még nagyobb, mint a győztesek célba érkezésekor, hiszen a több mint 17 órás hajózás után egy ilyen ütközet a végén bizony mindent kivett a legénységből. Az ordítást csobbanás követte, a fiúk örömükben a vízbe ugrottak. Mit nekik hideg víz, hűvös éjszaka és fáradtság? Összeölelkeztek, gratuláltak az ellenfélnek, ünnepeltek. Eközben az árnyékok lassan formát öltöttek, a kikötőben felkelt a nap. Eltelt 24 óra, de még majd’ kétszázan voltak a vízen. Senki se mondja, hogy ők nem hősök!
T-Mobile Nagydíj, 38. Kékszalag nemzetközi távolsági verseny, Balatonfüred Abszolút végeredmény: 1. Clan Des Team (kapitány: Litkey Farkas, legénység: Dubi Zoltán, Frankó József, Gecser Ottó, Glódi Balázs, Hubacsek László, Joó Ferenc, Kútvölgyi Pál, Litkey Árpád, Müller Erik, Ormándlaki Áron, Pető Endre, Vezér Károly, Giovanni Chiari, Carlo Zermini) 16:01:42, 2. Raffica (k: Király Zsolt) 17:39 perc hátrány, 3. Gardazzura (k: Litkey Bence) 1:14:47 óra h.