Nem vitás: más, mint a többi

Vajon a kihívás vonzza őket? A győzni akarás? Saját teljesítőképességük határait feszegetik? Vagy egyszerűen csak nem akarnak kimaradni az év legfontosabb vitorláseseményéből?

Nehéz lenne megmondani, valószínűleg ilyen is, olyan is akad a verseny majd' félezer indulója között. A Kékszalag a leghoszszabb távú tókerülő verseny Európában, és nemcsak a leghosszabb, a legrégibb is – 1934-ben rendezték meg legelőször.
Az idei már a 38. kiírás (a háborús évek kimaradtak), és hogy a viadal népszerűsége évről évre nő, mi sem bizonyítja jobban, minthogy tavaly a 432 induló révén megdőlt a részvételi csúcs.

S hogy mi a verseny lényege? Motorhasználat nélkül megkerülni a Balatont a megadott útvonalon haladva, a bóják érintésével. Mint a hosszú távú versenyeken általában, itt már az is jó teljesítménynek számít, ha valaki egyáltalán elér a célig – hát még ha nyer!
Erről a legtöbbet Litkey Farkas tudna mesélni: ő a viadal ötszörös győztese, és az idei küzdelem legfőbb esélyese. A mezőny legmodernebb, legkorszerűbb hajóját bérelte ki Olaszországból (a villámgyors Libera a Clan Des Team névre hallgat), úgyhogy a papírforma mindenképpen mellette, és csapata mellett szól.
„Nagy kihívás körbevitorlázni a Balatont. Ha van szél, azért, ha pedig nincs, még inkább, hiszen akkor taktikussá, játékossá válik a verseny, rengeteget kell gondolkodni. Furcsa lehet, amit mondok, de ha végig egyenletes szél fúj, talán megdőlnek a rekordok, ám a verseny sokkal kevésbé érdekes így a versenyzők számára. Szóval ha pályacsúcsot futunk, az dicsőséges, de nem izgalmas. Ezek a dolgok sajnos így kapcsolódnak össze” – vallotta be Litkey Farkas.
S hogy miért nem a saját hajójával indul? Miért döntött a bérlés mellett? A kétévente változó szabályok miatt csak a páros években lehet trapézos hajókat használni (vagyis az idén igen), ahhoz pedig túl drága egy ilyen „rohanógép”, hogy minden második évben pihenjen. (Ha megvennék, 200 ezer euróba – körülbelül 57 millió forintba – kerülne, és az rengeteg pénz...)



Persze az egész nem lenne ennyire érdekes, ha nem lenne jó néhány trónkövetelő – közülük is a legesélyesebb kihívó a Raffica legénysége, Király Zsolt irányításával. Ha gyenge szél lesz (márpedig az előrejelzések szerint az várható), akkor a Raffica lép elő fő esélyessé, lévén kifejezetten ilyen körülményekre készítették fel, miközben a Clan Des Team felkészítése kevésbé speciális.
A kapitányok felelőssége óriási: az ő hatáskörük, hogy eldöntsék, legénységük milyen taktikát válasszon, hogy rizikós helyzetben képes-e folytatni a küzdelmet, vagy ésszerűbb feladni azt.

„Kétezerben nagy vihar tombolt, sok hajó felborult, többek között a miénk is – emlékezett vissza Litkey. – Egy órán keresztül kapaszkodtunk a hajóba, de szerencsére a vihar ellenére nem történt személyi sérülés a viadalon. Azóta kötelező a kísérőmotoros ezeken a versenyeken. Persze, a kapitány felelőssége nem csökkent, de ez nem újdonság, minden versenyen így van.”
A Kékszalag persze ebből a szempontból is egy kicsit más, mint a többi. Ezt a versenyt ugyanis nem szakítják félbe vihar esetén, minden kapitánynak a saját belátása szerint kell dönteni.
Persze, senki sem ígérte, hogy könnyen adják a nagydíjat...

Az esélyekről

Szakemberek tippeltek a viadal esélyeseire, és arra jutottak, hogy minden idők egyik legizgalmasabb Kékszalag-versenye elé nézünk. Nézzük az esélyeseket!

1:2 – a legesélyesebbnek a címvédő, ötszörös győztes Litkey Farkas által irányított Clan Des Team tűnik, amely az egyik legmodernebb hajó a Liberák mezőnyében.
1:4 – az első számú trónkövetelő Király Zsolt és csapata, amely a legfiatalabb hazai tulajdonú Liberát, a Sebago Rafficát vezeti.
1:7 – Sorrendben a következő hajó a Gardazzurra, Litkey Bence kormányzásával. A csapat friss, a hajó pedig a nyílt Kékszalag tavalyelőtti győztese, de korban, sebességben elmarad két másik társával szemben. A kormányos rutinja sokat számíthat.
1:10 – Immár hagyomány, hogy Paulovits Dénes viszi a legígéretesebb jollét, a Szamuráj Jacket. Hátránya, hogy gyengébb szélben alulmarad a Liberákkal szemben.