Itthonról hazautazott

Jól jellemzi, milyen nagyra tartják a régióban Bodrogi Lászlót, amikor múlt csütörtökön megérkezett a szlovák–magyar–cseh közös időfutam-bajnokság helyszínére (Pozsonyba ruccant át a magyar mezőny), szinte senkit sem foglalkoztatott különösebben az éppen zajló U23-as verseny, mindenki a magyar kerékpárosra volt kíváncsi. Ugyanez volt a helyzet vasárnap Orfűn, az országúti viadalon is, jó néhányan léptek oda hozzá aláírást kérni.

Bodrogi magyarországi látogatása nemcsak azért különleges, mert napjaink egyik kiváló időfutammenőjéről van szó, hanem mert – bár magyar színekben versenyez – itthon csak elvétve találkozhatunk vele. Magyarországon nincs olyan szintű viadal, amelyen egy Pro-tour-csapat – ilyen a Crédit Agricole is – részt venne, Bodrogi László pedig, ha nem muszáj, nem jön szülőhazájába. Tavaly a nemzeti bajnokságot is kihagyta.

„Az idén is csak a csapatom kérésére indultam, és ha jövőre nem szeretnék, nem is veszek részt a bajnokságon – mondta az orfűi verseny befutója után Bodrogi . – Örülök, hogy újra kétszeres bajnok lettem, bár ennek a pályafutásom szempontjából nincs különösebb jelentősége. A versenyrendezés továbbra sem tökéletes, az autósok viselkedése pedig egyszerűen érthetetlen számomra.”

A szóbeszéd szerint egy korábbi bajnokságon Bodroginak néhány traktorral is meg kellett küzdenie, ez az eset nála már a feledés homályába merült. A Crédit kerekese persze nem csak szakmai okok miatt él távol Magyarországtól, francia a felesége, a gyermeke is, Svájchoz közel, egy csendes kisvárosban élnek.
„Terveim szerint pályafutásom után is kint fogok maradni – tekintett egy kicsit előre. – Franciaországban magasbb az életszínvonal, jobban ismerem az országot, itthon egyszerűen nem találom a helyemet. Többször felvetődött már, hogy felveszem a francia állampolgárságot, nem elképzelhetetlen, hogy egyszer megteszem.”

Talán megérthető Bodrogi László álláspontja, a magyar kerékpársportnak azonban bizonyára jót tenne, ha többször versenyezne itthon, hiszen ő lehet a példakép a fiatal bringások számára, akiknek nagy élmény, ha élőben láthatják a kedvencüket. Ha mégis itthon áll rajthoz Bodrogi, kérdés, mekkora problémát jelent számára egy magyar verseny, ahol például vasárnap 37.7 kilométer/óra volt az átlagsebesség, miközben a nagy versenyeken legtöbbször 40 kilométer/óra körül, vagy felette van.

„A távolság ugyanakkora, egy kétszáz kilométeres verseny igen megterhelő tud lenni, de ez attól is függ, hogyan megy végig az ember a távon. Ha folyamatosan akciózik, benne van a szökésekben, akkor a végére elfogyhat az erő.”

A folyamatos akciózásra pedig Bodrogi rákényszerül, hiszen ő egyedül vág neki a viadalnak, míg a hazai versenyzők csapatban, ami ugyebár azt vonja maga után, hogy neki nincsenek vízhordói, akik diktálnák a tempót, vagy segítenék őt a szökevények utolérésében. Így minden elmenésre reagálnia kell, hisz nem lehet tudni, melyik ér célba közülük.

„Az idén ezzel szerencsére nem volt gond, hiszen a hétkörös versenyen már a második forduló után elléptünk a többiektől, ráadásul amióta profi vagyok, csapat nélkül veszek részt az országos bajnokságon, tehát már megszoktam, hogy egyedül kell versenyeznem. Tudom, a mezőny mindig arra készül, hogy legyőzzön engem, de hiába a csapat, ez Orfűn nem sikerült” – mondta elégedetten Bodrogi.

Kevésbé lehetett azonban elégedett, a Crédit Agricole vezetőinek döntésével, hiszen hiába növelte kettővel bajnoki címei számát, hiába nyújtott kiváló teljesítményt az időfutamon, nem indulhat a Tour de France-on. Bodrogi természetesen csalódott, hiszen a három időfutamon szeretett volna eredményesen szerepelni. Így a szakaszgyőzelem továbbra is várat magára.

„Pedig ez az egyik cél, amelyet még szeretnék elérni pályafutásom hátralevő részében, a másik álom a világbajnoki cím megszerzése – mondta Bodrogi, akinek így az idén a legnagyobb feladata a cseh Ondrej Sosenka egyórás világcsúcsának (49.7 km) megdöntése lehet. – Tavaly jött az ötlet, hogy megpróbálkozom a rekorddöntéssel, ebben a csapat is támogat. Az időfutam-bajnokságon elért negyvenkilenc kilométer per óra körüli átlag jó kiindulópont, de ott azért egészen más lesz a pálya. Bízom a sikerben.”

Ha Bodrogi lesz is a rekorder, többen úgy gondolják, hogy 2000 óta tartó profi karrierjében az utóbbi időben mintha visszaesés lenne, elég ha csak arra gondolunk, hogy a világbajnoki harmadik és ötödik helye 2000-ből és 2001-ből származik.

„Biztos lehetne több jó eredményem, de nem vagyok elégedetlen” – zárta le a beszélgetést, majd elindult a dobogó legfelső foka felé, ahol átvette az aranyérmét, felhúzta a bajnoki pólót, majd hétfőn visszatért Franciaországba.
Lehet, megint több évig nem látjuk itthon.

Hiába tekert

Mint arról már beszámoltunk, a Crédit Agricole vezetősége hétfőn úgy határozott, Bodrogi László nem indul a Francia körversenyen. Részvétele a június 10–18. között megrendezett Svájci körverseny negyedik szakasza után vált kétségessé, hiszen a viadalt már a nagy hegyek előtt, a negyedik szakaszon feladta, ezért kérték a Crédit Agricole vezetői, hogy induljon el a magyar bajnokságon. Hiába azonban a két arany – ráadásul az időfutamot kiváló teljesítménnyel nyerte meg –, Bodrogi végül nem a Touron, hanem az Osztrák körversenyen áll rajthoz (július 3–8.).

„Benne volt a levegőben ez a döntés, hiszen a csapatvezetők megijedtek a gyengébb svájci formám miatt. Néhány szót beszéltünk, de nem indokolták különösebben, miért határoztak így. Csalódott vagyok, hiszen a három időfutamon szerettem volna jól szerepelni” – mondta Bodrogi.