Kim Källström portréja

nemzetisége:
svéd
60/10
születési hely:
Sandviken
ideje:
1982.08.24.
pozíció:
irányító
magassága:
183 cm
súlya:
83 kg
korábbi klubjai:
Sandvikens IF, Partille IF, BK Häcken, Djurgardens IF
sikerei:
svéd bajnok (2002, 2003), Svéd Kupa-győztes (2002), a svéd másodosztály bajnoka (1999), francia Szuperkupa-győztes (2006, 2007), francia bajnok (2007, 2008), Francia Kupa-győztes (2008), az Év újonca Svédországban (1999), svéd ezüstcipős (2003), vb-résztvevő (2006), Eb-résztvevő (2004, 2008)


Kim Källström (családnevét ejtsd: Cselsztröm, de ugyebár Romáriú óta ilyesmire nem adunk) napjaink legtehetségesebb svéd középpályása, aki a közeljövőben átveheti Anders Svenssontól és Fredrik Ljungbergtől a válogatott karmesteri pálcáját. Bár kétségtelen, hogy az ezredforduló környékén afféle csodagyerek-karriert vártak tőle a szakértők, ám ezt a pályát nem tudta befutni, bár a legjobb úton halad affelé, hogy Ljungberg örökébe léphessen.

Érdekes módon, akárcsak Wilfred Boumát, őt is a Championship Manager nevű program dobta be a köztudatba – a világ legnépszerűbb futballmendzseres játékának és abban elfoglalt előkelő pozíciójának köszönhetően több millió drukker vadászott rá a digitális átigazolási szezonokban. Az 1982-es születésű játékos hétévesen a Sandvikens IF-ben vált igazolt játékossá, ahonnan 1990-ben emelte ki a Partille IF, itt hat éven át edződött. A magas testfelépítésű és labdabiztos, a pályán kiválóan látó futballistapalánta a különböző serdülőválogatottakban is pályára léphetett, így 1997-ben a BK Häcken csapott le rá, ahol 18 évesen mutatkozhatott be a felnőttek között az első osztályban, következő szezonjában pedig őt választották meg a legjobb ifistának Svédországban.

Legalább nem érhette olyan vád mint annak idején pl. a kis Frank Lampardot, ugyanis Kim édesapja, Mickael volt anno a Häcken pályaedzője. Az egyre gólerősebb legénykét a Djurgårdens IF igazolta le, s a klubbal kétszeres bajnok és egyszeres kupagyőztes, 2003-ban ezüstcipős lett. Az ifiválogatott csapatkapitánya egyébként szépen induló karrierje ellenére is hiába vett részt 2001-ben próbajátékon az Udinesenél, az Ajaxnál, a PSV-nél és a Tottenhamnél, egyik gárda sem szerződtette le, ezért választotta végül csak a hazai DIF-et (előtte a holland Heerenveen 1.8 millió eurót ajánlott érte, de klubja honfitársaiknak adta el 1.4-ért). A felnőttválogatottban is bemutatkozhatott, de fiatal kora miatt párhuzamosan az U-21-esek fontosabb mérkőzésein is számításba vették.

Talán jól is tette, hogy fiatalon nem igazolt egy sztárgárda kispadjára, mert odahaza fizikailag megerősödött s tapasztalatot szerezett. A 2002-es vb-re nem vitték ki őt a szövetségi kapitányok, azonban Källström a portugáliai Eb selejtezői közül haton is részt vehetett. San Marino ellen gólt is szerzett, majd a tornán a háromkoronások mind a négy fellépésén láthattuk őt. A bolgárok ellen csak negyedórát kapott Anders Svensson helyén, az olaszok ellen már hamarabb felválthatta sérülése miatt riválisát, a dánok elleni félbundamérkőzésre viszont már a kezdő tagjaként futott ki - hogy 72 perc után Wilhelmssonra cseréljék le.

A hollandok elleni negyeddöntőben ismét Svenssont váltotta fel, a rendes játékidő 80. percében, a büntetőpárbajban viszont rá bízták az első tizenegyes elvégzését, amit gólra is váltott a fiatal játékos. A lefújás utáni sajtótájékoztatón aztán mérgelődhetett, mondván, nem igazság, hogy ők két kapufát is lőttek, mégis a hollandok mentek tovább! Bár Källströmöt korábban hívta a Southampton, a Bordeaux, az Empoli és a Liverpool is, mégis „csak” a Stade Rennes lett új klubja, s Bölöni Lászlóék mindössze kétmillió eurót fizettek érte. Januárban kötöttek vele három és féléves szerződést kötöttek vele, s Kim a bajnokság teljes tavaszi felét végigjátszotta s ezeken hét gólt is lőtt.

Mint előtte nyíltan bevallotta, azért hagyta el Svédországot, mert úgy érezte, hogy csak akkor kaphat a válogatottban is komoly szerepet, ha ő is nyugati klubokban erősödik. Számítása végül is bejött, mert bár a következő idényben tavaszi remeklését nem tudta megismételni, de öt világbajnoki selejtezőn is lehetőséget kapott Lars Lagerbäck kapitánytól, ebből ráadásul négyet a kvalifikációk végén, sőt, szimbolikus módon az utolsó csoportmérkőzésen Izland ellen ő lőtte csapata utolsó gólját, természetesen a 90. percben. Ügynöke, az egykori kiváló középhátvéd, Roger Ljung (aki Ljungberg és Isaksson menedzsere is) 2005-ben meghosszabbította Kim szerződését a Rennes-nel egészen 2008 nyaráig.

A világbajnokságot csereként kezdte, Trinidad és Tobago ellen csak 13 percet kapott, szerencséjére a kilátástalan svéd futballnak köszönhetően Lagerbäck kapitány visszatette őt a kezdőbe. Paraguay ellen főként az első félidőben villogott, az angolok ellenében viszont egyikben sem, a németekkel vívott nyolcaddöntőben pedig a mezőny leggyengébb játékosát tisztelhettük (de nem tettük) személyében. Nyáron a Lyon hatmillió eurót sem sajnált érte (nyilvánvalóan nem vb-szereplése hatására), s bizony alaposan meg kell harcolnia a kezdőbe kerülésért a svédnek. A háromkoronások közül viszont kiszoríthatatlan, az Eb-selejtezők során több nagyon fontos, pontokat érő gól is szerzett.