A favoritok napjai voltak

A legkönnyebb dolga a trófeát legutóbb tíz éve elhódító River Plate-nek volt, amely 8–0-val lépett át a bolíviai Oriente Petrolerón. A csata már Buenos Airesben, az első felvonás alkalmával eldőlt: Daniel Passarella tanítványai hatot rámoltak be ellenfelüknek. Bolíviába ezért csak a B-csapatukkal utaztak el az argentinok – de így is simán vették az akadályt (Juan Carlos Toja találatát Doyle Vaca „toldotta meg” egy öngóllal), elrontva a hazai edző, Víctor Antelo debütálását. Passarella „szórakoztatónak” nevezte sorozatban harmadszor nyerő együttese játékát, sok pozitív elemet fedezve fel benne.

A Riverhez hasonlóan a guadalajarai Chivas is ujjgyakorlatnak beillő párharcot nyert meg, pedig az egyszeres Libertadores-kupa-győztes (1991) Colo-Colo volt az ellenfele. A chilei sztárcsapat fénye azonban az utóbbi években igencsak megkopott, amit jelez az összesített végeredmény (8–4) is. A továbbiakban sem várnak sokkal nehezebb napok a Chivasra, amely a venezuelai Caracasszal, a perui Ciencianóval és a címvédő brazil Sao Paulóval került egy csoportba.
A selejtezőben a két brazil egyletnek, a Palmeirasnak és a Goiásnak sem kellett megszakadnia, előbbi venezuelai, utóbbi ecuadori vetélytársat búcsúztatott végtelenül simán. (A venezuelai visszavágón Edmundo is eredményes volt.) Az Universitário és az Independiente Santa Fé viszont megszenvedett, csak idegenben szerzett gólokkal lépett tovább.