Jól sejti, honnan fúj a szél

A feljegyzések szerint 1851 augusztusának egyik délutánján egy America nevű szkúner tűnt föl Anglia déli partjai és a Wight-sziget közötti Solent-szorosban, s ezzel a fiatal amerikai egyesület, a New York Yacht Club képviselője nyerte meg a 14 legjobb brit hajóval szemben az Atlanti-óceánt átszelő Royal Yacht Squadron's 100 Guinea Cupot, azaz a királyi hajóraj 100 guineás kupáját. Több volt ez egyszerű vitorlásgyőzelemnél – szimbolikusan az Újvilág kerekedett fölül a régin.Ráadásul a verseny befutójának Viktória királynő is szemtanúja volt a Queen Victorián, még kínosabbá téve a brit hajósok vereségét. A legenda szerint az America már az uralkodónak tisztelgett, amikor a királynő rákérdezett a második helyezettre. A válasz – "Your Majesty, there is no second", azaz Felség, nincs második – máig a lényegre törő leírása az Amerika-kupának.
A trófea tehát New Yorkba került, ahol "a nemzetek közötti barátságos versengés örökös vándordíja" lett belőle, s ezzel megszületett az immár 155 éves múltra visszatekintő, azaz még az újkori olimpiáknál is 45 évvel idősebb verseny, amelyet a győztes szkúner tiszteletére America's Cupnak, vagyis Amerika-kupának neveztek el.

VALENCIÁRA FIGYEL A VITORLÁSVILÁG

Lebonyolítását tekintve páros viadalról van szó, ahol a címvédő az általa választott vízen mérkőzhet meg a kihívójával. Általában többen is pályáznak erre a szerepre, ezért a kihívók úgynevezett előversenyen – ez a Louis Vuitton-kupa – döntenek arról, ki legyen a szerencsés.

A helyszínváltozással egyébként 132 évig nem sok gond akadt, az amerikaiakat ugyanis egészen addig nem sikerült letaszítani a trónról, akkor azonban az ausztrálok, majd később kétszer az új-zélandiak megtették. Arra viszont, hogy Európa is csatlakozzon az elitklubhoz, egészen a legutóbbi, 2003-as Amerika-kupáig kellet várni, amikor a svájci Alinghi elnyerte a jogot arra, hogy Európába hozza a rangos erőpróbát. Ezután már csak az esemény otthonát kellett megtalálni, a választás pedig Valenciára esett.

A spanyol város ezzel egy csapásra felkerült a vitorlázók térképére, s tavaly már az ottlakók is ízelítőt kaptak abból, mit jelent a figyelem középpontjába kerülni.
Mert ugyan a főversenyt csak 2007 júniusában rendezik, a 12 csapat már 2005-ben elfoglalta a kikötőt, sőt részben a várost is. A vízparton felépített négyszintes hangárok egy-egy külön kis világot képviselnek, ahová adott esetben nemcsak a hajót lehet betolni, hanem a vitorlaszabó-műhelytől a konditermen, az étkezőn, a konyhán át az irodákig minden megtalálható. Sőt még a tetőteraszoknak is akad funkciójuk, a csodálatos panorámával ugyanis mély benyomás tehető a meglévő vagy leendő támogatókra. Persze a város is hemzseg a vitorlázóktól, zömében ugyanis saját kis apartmant bérelnek a bel-, illetve a kertvárosban. Május óta Weöres Márta is ilyen kis apartmanban lakik, ahonnan kerékpárral negyedóra alatt éri el a munkahelyét, a dél-afrikai Team Shosholoza főhadiszállását.

ATHÉNI OLIMPIKONBÓL METEOTAKTIKUS

Igazán meseszerű, ahogy a magyar sportoló a csapathoz került. Az athéni játékok után eldöntötte, hogy fölhagy a 470-esezéssel, ám a vitorlázástól nem akart elszakadni. Először a diplomáját kihasználva irodai állást vállalt, ám folyamatosan tartotta a kapcsolatot az egykori társakkal, így hamar a fülébe jutott, hogy Dél-Afrika csapatot épít az Amerika-kupára. Több ismerőse – például a kormányos, a háromszoros finn dingis olimpikon Ian Ainslie, a stratéga Mark Sadler, aki korábban 49-esezett, vagy a laseres Michael Giles, aki jelenleg vitorlaállító – is sikerrel pályázott egy-egy tisztségre, így őt is biztatták. Weöres Márta jelentkezett, és nyert. Legalábbis próbaidőt mint meteotaktikus. Hogy ez mit takar? A meteotaktikus a legénység külső segítsége, az a feladata, hogy a rajt előtt a szélről, annak irányáról, erősségéről, lehetséges változásairól informálja a stratégát. Ez utóbbi a csúcskvartett tagja, ide tartozik még a taktikus, a navigátor és a kormányos – az összes fontosabb döntésért ők négyen a felelősek.

Márta munkája reggel általános időjárási helyzetkép megalkotásával indul, s öt perccel a rajt előtt ér véget, a verseny alatt már nem tarthat kapcsolatot a hajóval. Ám azt, hogy mennyire voltak hasznosak és megalapozottak az előrejelzései, hivatalosan csak a versenyt követő értékelésből tudja meg, ahol mindent – a jót és a rosszat egyaránt – pókerarccal közölnek az érintettekkel. Nincs letolás, nincs taps, elvárják, hogy mindenki a tőle telhető legjobbat nyújtsa.

Sok rossz tanácsot nem adhatott eddig Márta, mert a próbaidő után a Team Shosholoza vezetősége közölte, egészen az Amerika-kupa végéig számít rá.

TEAM SHOSHOLOZA, AZAZ "CSAK ELŐRE!"

A Team Shosholoza büszke a dél-afrikaiságára, a kormányos Ian Ainslie még alapítványt is létrehozott a fiatal fekete dél-afrikai vitorlázók felkarolására. Az alapítványnak az Izivunguvungu nevet adta, ami zulu nyelven erős szelet jelent. Az ifjak közül néhányan lehetőséget kaptak a hajón, ám ezzel együtt – amint Weöres Márta példája is mutatja – a külföldiek alkalmazásától sem zárkóznak el. Már csak azért sem, mert a hajó neve a jelmondata is a csapatnak. Az ősi bányászdal refrénjéből ismert shosholoza nagyjából annyit tesz: "Csak előre!", a haladás pedig – ezt jól tudja Ainslie – csak a legjobb szakemberekkel lehetséges. ---- …egy új, Amerika-kupára készült hajó 2.5-3 millió dollárba kerül?

…egy nagyvitorla 150 ezer dollár, s az élettartama maximum 100 óra, míg az árboc 500 ezer dollár körül mozog?

…az Amerika-kupát a vitorlázás Formula–1-ének is nevezik, hiszen egy-egy csapat akár 100-150 millió dolláros költségvetéssel működhet?

…egy team nagyjából 80 emberből áll, hiszen a vitorláscsapaton kívül ott vannak még a hajóépítők és -tervezők, a fejlesztők, valamint a kiszolgáló személyzet?

…általában 12 órás munkanapokkal kell számolni, de mindenkitől elvárják, hogy a fizetésért, ha kell, a nap 24 órájában rendelkezésre álljon?

…a Shosholoza 25 méter hosszú, 4 méter széles, az árboca 35 méteres, a tőkesúlya 20 tonnás, a hajó súlya teljes felszereléssel 24 tonna, a nagyvitorla 220 négyzetméter, az orrvitorla 130-150, míg a hátszélvitorla 350-500?

…a csapat általában három vitorlázócsoportból áll össze: az olimpiai osztályban hajózókból, a földkerülőkből és a korábbi Amerika-kupa-versenyzőkből?

…a hajó összsúlyát maximalizálták, ám a különböző posztokon létezik ideális testsúly, így nem ritka a versenyzőknél a fogyasztás, illetve a speciális – az állóképességet vagy az izomtömeget növelő – edzésprogram?

…a jelenlegi kihívók között ketten újonc földrészt képviselnek, Afrika (Team Shosholoza) és Ázsia (Team China) először vállalkozik a küzdelemre?

…a dél-afrikai Team Shosholoza koromfekete hajótestét színes ősi törzsi motívumok díszítik, amelyek a vizet, annak hullámzását jelképezik? ---- 2006. május 4–15.,
Valencia: Louis Vuitton-kupa –
páros verseny
2006. május 18–21.,
Valencia: LVC – flottaverseny
2006. június 15–26.,
Valencia: LVC – páros verseny
2007. április 3–7.,
Valencia: LVC – flottaverseny
2007. április 18-tól,
Valencia: LVC – páros verseny
2007. június 23-tól,
Valencia: Amerika-kupa –
páros verseny

A résztvevők
Alinghi (svájci) – címvédő
Emirates Team New Zeland (új-zélandi)
Desafío Espanol 2007 (spanyol)
Luna Rossa Challenge (olasz)
Mascalzone Latino –
Capitalia Team (olasz)
+39 Challenge (olasz)
Victory Challenge (svéd)
United Internet Team Germany (német)
BMW Oracle Racing (amerikai)
K-Challenge (francia)
Team Shosholoza (dél-afrikai)
China Team (kínai)