Akkor már semmit sem fogott fel a külvilágból

Vágólapra másolva!

2005.10.07. 02:15

Címkék

Korányi Balázs, a 800 méteres síkfutás országos csúcstartója, olimpiai elődöntős, fedett pályás vb-negyedik, fedett pályás Európa-bajnoki bronzérmes. A sydneyi olimpia után azonban felhagyott a versenyzéssel, ám két évvel később már maratonit futott, hogy az idén október 1-jén 245.3 kilométernyi küzdelem után Athénból Spártába érjen.

A negyedik maratonin következett a fordulópont, amikor jött a hegy… – de Korányi Balázs megcsinálta

- Miért vállalkozott egy ekkora erőpróbára?
- Itt is egyik lépés a másikat követte, a nyolcszáz után jött az első maratoni, majd a jó társaság, amely belevitt minden őrültségbe". Két éve futottam le először a Kinizsi százas teljesítménytúrát. Az a száz kilométer olyan jól ment, hogy a mezőny elején haladó Lőw Andrást is beértem. Andris az idén nyolcadszor teljesítette a távot. Már akkor rengeteg tapasztalata volt. Menet közben beszélgettünk, aztán tartott egy beszámolót is. Sokan voltunk a lakásomban, és akkor elhatároztam, hogy nekem Athénban a helyem.

- Egy kívülálló számára mégsem világos, hogyan következik a nyolcszáz méteres síkfutásból a Spartathlon.
- Ez magasabb rendű fájdalom. Ez nem olyan, mint amikor Acsádi elsőben kicsavarta a karom, vagy amikor Tomka belém vágta a ceruzát. Nem, ez életet és reményt adó, felemelő fájdalom. Ugyan Acsádi is a szervezetem tűrőképességét tesztelte, mégis: ez másfajta teszt. Egy ilyen futáskor érzem, olyan teljesítményt nyújtok, amilyent még soha, és motivál, hogy próbálom kitolni a tűrőképességem határait.

- Erre igazában nem lenne szüksége, hiszen a Reuters magyarországi tudósítója, vagyis felelősségteljes, megbecsült munkája van.
- Igen, de ez nem minden. Az nem lehet életcél, hogy a tőzsdeindex alakulásáról írok cikkeket nap nap után. Én futni szeretek, mert ez ad meg mindent nekem.

- Rettenetes szenvedés árán.
- Erről majd írok egy hosszú beszámolót a barátaimnak. Még nem tudom, hogy lebeszéljem, avagy rábeszéljem-e őket a teljesítésre.

Hérodotosz igazát kutatva

Hérodotosz, a nagy görög történetíró leírása szerint Miltiadész athéni király egy Pheidippidész nevű katonát Athénból Spártába szalasztott, hogy a perzsa seregek ellen segítséget kérjen Leónidasz spártai királytól. Több mint kétezer évvel később egy brit távfutó, John Foden a történetet olvasva azon gondolkodott, vajon igazat írt-e Hérodotosz.

A brit légierő alezredese arra az elhatározásra jutott, hogy ezt csak egy módon lehet bizonyítani, ha társaival nekivág a közel 250 kilométeres távnak, és 36 órán belül teljesíti. Foden 1982. október 8-án vágott bele négy kollégájával a nagy kalandba, és végül ketten - ő és John Scholten - a Hérodotosz és önmaguk által kitűzött szintidőn belül odaértek Spártába, a Leónidasz-szobor talapzatához, bizonyítva ezzel, hogy majd két és fél évezreddel korábban is megtörténhetett ugyanez. Azóta évről évre megrendezik e viadalt, szépszámú magyar résztvevővel.

- Hány kilométer után volt igazán nehéz a Spartathlon?
- A negyedik maratonin, vagyis százhatvan kilométert követően jött a hegy". Ezerszáz méteres magasságra kellett felfutnunk tengerszintről a vaksötét éjszakában, kavicsos ösvényeken. De akkor még küzdöttem. Kétszáz kilométer után minden maradék erőm elszállt. Gabi, a feleségem elkísért, és a barátaimtól kapott zászlóra ültetett, hátha erőre kapok ettől. Erre egyáltalán nem emlékszem, pedig fénykép is készült róla. Kétszáz kilométer után szakadt az eső, és már szinte egyáltalán nem fogtam fel semmit a külvilágból. Csak az vitt előre, hogy tudtam, itthon mennyien szorítanak értem. Ez éltetett. Nem okozhattam nekik csalódást.

- Ferihegyen népes csapat fogadta, méghozzá akkora lelkesedéssel, mintha olimpiát nyert volna.
- Már csak ezért is megérte, még ha óriási áldozatokat is hoztam. A talpamon talán egyetlen négyzetcentiméternyi ép bőr sincs. De majd helyrerázódom, biztos vagyok benne.

- Később újra megpróbálja?
- Amikor beértem, azt mondtam: soha. Most, néhány nap elteltével úgy vélem, hogy évek múlva, tanulva a mostani tapasztalatokból visszamegyek, mert ott a helyem.

Korányi Balázson kívül kilenc magyar állt rajthoz a viadalon. Honfitársaink közül öten célba értek szintidőn belül. Ez a 231 indulóból mindössze 101 versenyzőnek sikerült a világ egyik legkeményebb, legnehezebb ultrafutóversenyén.

Spartathlon (245.3 km), Athén-Spárta
Férfiak: 1. Jens Lukas (német) 24:26:39, …17. Kalotai Levente 31:33:00, …19. Lőw András 32:17:01, …69. Lelkes Gusztáv 34:40:14, …82. Korányi Balázs 35:24:51, …86. Fendrik László 35:31:21