Ez a riválisok idegeire is hat

Kovács Katalin 15 világbajnoki aranynál tart

- Mire emlékszik a célba érés utáni pillanatokból?
- Az éremátadás után a magyar vezérszurkoló lepuszilt, ezért én is a homlokomon piros, az orromon fehér, az államon zöld foltos lettem.
- Komolyra fordítva…
- Felszabadultunk, ordítottunk, ugráltunk a hajóban a kétszázas befutó után.

- Mit ordítottak, ha nem titok?
- Ha jól emlékszem, semmi értelmeset, csak úgy sikítoztunk. Jólesett. A szavak feleslegesek lettek volna.
- Nehéz év volt?
- Az edzéseket tekintve igen. Néhány nehéz döntést is meg kellett hoznunk. A felkészülés tavaly októberben kezdődött, már régóta nagyon vártuk ezt a pillanatot, amikor Zágrábban a harmadik távon is célba érünk. Amikor áthaladtunk a célvonalon, nemcsak azt tudtuk, hogy tökéletesen sikerült megvalósítani mindazt, amit elterveztünk, hanem attól is megkönnyebbültünk, hogy vége az évnek. Hosszú volt, már Poznant is nagyon vártuk, Zágrábot meg pláne. Mármint, hogy vége legyen. És persze, hogy így legyen vége.

- Milyen érzés így, ellenfelek nélkül versenyezni?
- Nem szeretem az ilyen kérdéseket. Mi Natasával nem lettünk nagyképűek. Aki ott van a pályán, attól tartunk, függetlenül attól, hogy német, spanyol vagy éppen osztrák. Igyekszünk a maximumot kihozni magunkból. Most nagy előnnyel nyertünk. A jövőben azért kell majd szintén irtó keményen edzenünk, hogy ez az előny megmaradjon.

- Következhet a jól megérdemelt pihenő.
- Ennek legalább annyira örülök, mint a három aranynak. A barátaimmal kinn is maradtunk a vébé után Horvátországban, az Adrián nyaralok egy jót.
- Mi jut eszébe a tizenötös számról?
- Csodaszép. De még nőhet…


Janics Natasa örül a hat idei sikernek, de van benne hiányérzet

- A harmadik zágrábi arany után vadul ugrált a csónakban örömében. Ekkor jött elő minden felgyülemlett feszültség?
- Miből gondolja, hogy feszült voltam? Épp ellenkezőleg, ijesztően nyugodtak voltunk Katival a döntő előtt. Egyszerűen csak nagyon örültem. A tökéletes befejezésnek, és annak, hogy vége az évnek.
- De azért, ha jól láttam, a szokásos Janics-féle ünneplésen kívül a dobogón ezúttal el is sírta magát…
- Igen. Mondom, nagyon örültem. Meg aztán anyukám is ott volt a lelátón. Az éremátadás után odamentem a nézőtérhez, ő kihajolt a korláton, és sokáig öleltük egymást. Nemcsak azért, mert nyertem, igaz, nyerni mindig nagyon jó, hanem azért is, mert együtt voltunk.

- Együtt is nyaralnak, ha jól sejtem, Horvátországban.
- Zágrábban maradtunk, aztán néhány napra Palánkára megyünk, majd visszajövünk Zágrábba, Stjepannak és Micónak ugyanis a hét végén országos bajnoksága lesz.
- A testvéreinek nem sikerült a vébé hazai pályán, még döntőbe sem kerültek.
- Micónak nemrég könyöksérülése volt, és Stjepannak sem jött össze egyesben a középfutam. De azért nagyon örültek az én sikereimnek. Nagyon jólesett, hogy így együtt lehettünk, ritkák az ilyen napok. Jövő héten mind a négyen felkerekedünk, és a szlovén tengerparton, Koperben nyaralunk egy jót.

- Van önben hiányérzet? Nyert ugyan az idén hat aranyat párosban, de egyesben, olimpiai bajnokként rajthoz sem állt.
- Ön szerint?! Sokadszor is elmondjam a véleményemet az új időszabállyal kapcsolatban?
- Ebből úgy sejtem, van hiányérzete. Mit csinálna másképp, ha visszapörgethetnénk az idő kerekét az évad elejére?
- Nem szeretek a múltba viszszatérni. Teljesen felesleges. A mában élek. Mi vagyunk Katival a világ leggyorsabb párosa, távtól függetlenül. Most csak erre gondolok.

- És ha szabad puhatolóznom, jövőre folytatás Katival, vagy visszatérnek az egymás elleni csatározáshoz?
- Mondom: a mában élek, ez meg már a jövő. Hihetetlenül jól megy ez a pároshajó, de majd meglátjuk. Minden Kati nénitől, a válogatási elvektől függ.… Jaj, nem is akarok most még ilyenekről gondolkodni. Most első helyen a család, a nyaralás áll! ---- 2005. június 3.
1. válogató, Szeged
Miután Kovács Katalin megnyeri az 500-as futamot, megpróbálják a duplázást (Angyal Zoltán csak nekik engedélyezte a kísérletet), de a páros versenyben beborulnak (1000-en és 200-on nyernek). A kapitány kijelenti: ezzel a duplázás lehetősége elúszott

2005. június 26.
2. válogató, egyben országos bajnokság, Szeged
Kiderül, a hosszú titokzatoskodás után úgy döntöttek, a párosra összpontosítanak. Az ob-n megnyerik mindhárom számot, és kiharcolják a szétlövést 500 méteren

2005. július 1.
szétlövés, Szeged
Rossz rajt után alig 24 századmásodperccel legyőzik a Paksy, Benedek párost, és kiharcolják az Eb- és vb-indulást 500-on is

2005. július 30-31.
Európa-bajnokság, Poznan
Hatalmas különbséggel nyerik meg mindhárom szám viadalát, még a 200 méteres sprintszámban is egy hajóval jobbak a többieknél

2005. augusztus 27-28.
világbajnokság, Zágráb
Ugyancsak három aranyérem a mérlegük - az idén hat világversenyből mind a hatot megnyerik. Ezúttal már örömükben ugranak vízbe…
---- A legeredményesebb
A német Katrin Wagner is három aranyat szerzett (egyesben 1000 méteren, a négyessel 500-on és 200-on), akárcsak Kovács és Janics, de ők ugyanazon szám három távját nyerték meg, ami példátlan sokoldalúságra utal.

A legbátrabb
A spanyol sprintspecialista, Teresa Portela a 200 méteres távokon nemhogy duplázni, hanem triplázni mert ugyanazon a távon. Először - 2002 után másodszor - aranyérmet nyert egyesben, majd tizenöt perc múlva ezüstöt párosban, újabb negyedóra elteltével pedig bronzot négyesben. A tendencia - az érmek fényét tekintve - csökkenő ugyan, de ezt csinálja utána valaki!

A leghosszabb széria
A férfi K-2 500 méteres számában zsinórban negyedszer nyert vb-aranyat a német Ronald Rauhe (balra), Tim Wieskötter duó. Szeretik a szériákat, ugyanis Poznanban, az idei kontinensbajnokságon sorozatban ötödik Eb-elsőségüket is kivívták.

A legtapasztaltabb
A német Birgit Fischer a maga 43 évével a mezőny legidősebb résztvevője volt, de ez nem akadályozta meg őt abban, hogy újabb két bronzéremmel gazdagodjon. Vb-aranyainak számát nem sikerült gyarapítania. Maradt a 27-nél…