Átigazolási rovatunk hűséges olvasói számára bizonyára nem hat az újdonság erejével, ha ezeken a hasábokon az ügyeletes brazil felfedezett, Robinho nevével találkoznak. A 21 esztendős játékos továbbra is jelenlegi kenyéradója, a Santos, valamint a világ első számú egyesületeként számon tartott Real Madrid között őrlődik, ám a napokban olyan új epizóddal bővült a körülötte szövődő átigazolási szappanopera, amely biztosan kimozdítja a holtpontról a helyzetet. Kérdés, milyen irányban, Madridban ugyanis gyakorlatilag a bemutatását szervezik, Brazíliában viszont pereskedésre készülnek, és biztosak benne, hogy a játékos (még) nem a Realé.
Le sem tagadhatnánk, hogy a fénykép archív, Robinho (fehérben) ugyanis továbbra sem hajlandó magára ölteni a Santos mezét
Le sem tagadhatnánk, hogy a fénykép archív, Robinho (fehérben) ugyanis továbbra sem hajlandó magára ölteni a Santos mezét
Mint ismeretes, a csatár után gyakorlatilag fél éve ácsingózik a királyi gárda, amely a kezdeti 12 millióról mára 30 millió dollárra tornászta fel a Robinhóért tett ajánlatát, a Santos elnöke, Marcelo Teixeira viszont továbbra is köti az ebet a karóhoz, és csak a kivásárlási árért, azaz 50 millió dollárért hajlandó elengedni a támadót. A spanyolok hiába jelentették ki, hogy nem akarják tovább srófolni az ajánlatukat, Robinho pedig hiába bojkottálta a Santos edzéseit és bajnoki mérkőzéseit a brazil sikert hozó Konföderációs Kupát követően, Teixeira nem engedett. Ebben a passzivitásban teltek az elmúlt napok, mígnem a Real - feltehetőleg a klub jogászaival történt konzultáció után - pénteken bejelentette, hogy 30 millió dollárért vásárolja ki Robinhót. Ennek annyi alapja van, hogy a csatár játékjogát csak 60 százalékban birtokolja a Santos, a maradék 40 százalék Robinho, illetve két menedzsere, Wagner Ribeiro és Juan Figer tulajdonát képezi. Mármost a játékos lemondott erről az önrészről, amiért a Bernabéuban úgy gondolkodtak, hogy a kivásárlási ár ennek megfelelően 30 millió dollárra csökken.
Ribeiro meg is tette a szükséges lépéseket, és eljuttatott a Brazil Labdarúgó-szövetséghez egy, a fenti összegről szóló bankgaranciát, egy közjegyző által hitelesített dokumentumot, amelyben Robinho lemond az őt illető 40 százalékról, valamint olyan rendőrségi bizonylatokat, amelyek azt vannak hivatva alátámasztani, hogy a labdarúgó és a családja veszélyben van Brazíliában. (Mint emlékezetes, a játékos édesanyját elrabolták, és csak hosszú alkudozás, majd a váltságdíj kifizetése után engedték szabadon, így főleg az utóbbi dokumentumok jelenthetnek ütőkártyát a blancók kezében.) Ha a felek nem tudnak megegyezni, az ügy a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) elé kerül, amely könnyen kimondhatja: ebben az esetben elegendő a Real által fizetett összeg.
Ugyanakkor a brazil egyesület jogászai sem borúlátók, sőt. Először is a Madridnak akkor is ki kell(ene) fizetnie az 50 milliót, ha a 40 százalékát visszakapja, mert az előírás szerint a játékossal jelenleg szerződésben álló klubnak a kötelessége kezelni a pénzügyeket. Ennél sokkal nyomósabb érv, hogy Robinho aláírt egy olyan egyezséget a Santosszal, amely egyértelműen kimondja, csak úgy él a 40 százalékos jogosultsága, ha klubja egyezség útján állapodik meg a vevővel - márpedig ez nem történt meg, így a kivásárlási ár továbbra is 50 millió dollár.
Az már csak hab a tortán, hogy a FIFA szabályzata szerint nem lehet egyoldalúan felbontani úgy egy szerződést, hogy a játékost foglalkoztató egylet valamilyen tornán vesz részt - jelenleg folyik az országos bajnokság Brazíliában -, tehát a Santosnak mindenképpen bele kell egyeznie Robinho távozásába…