Argentin futballshow egy félidőn át a brazilok ellen

Nem sokáig ismerkedtek egymással a csapatok, először Saviola próbálkozhatott, a 4. percben gyenge lövését még védte Dida, néhány másodperccel később a beragadó Cafú mellett Crespo kiugrott, majd 15 méterről már a bal alsó sarokba lőtt (1-0).

A gól megadta az alaphangot, előbb Robinho lőtt az oldalhálóba, majd a másik oldalon Cafú az ellentámadásból már csak sárgát érően tudta szerelni Lucho Gonzálezt. A 12. percben Roberto Carlos veszélyes szögből lőhetett szabadrúgást, ám próbálkozása elakadt a sorfalban.

A 18. percben Riquelme-showt láthattak a nézők. A Villarreal irányítója már a támadás folyamán is egy alkalommal gyönyörűen tette vissza sarokkal a labdát, majd visszakapva azt, 22 méterről ballal csodálatosan tekert a jobb sarokba (2-0). Észrevehető volt, hogy a brazil védelem rendkívül gyenge lábakon áll, a két szélen is többször a hátuk mögé került a gyors argentin támadósor.

A selecao támadóira sem lehetett azt mondani, hogy brillíroztak, Kaká, Ronaldinho, Robinho és Adriano teljesítménye hatalmas csalódás volt, szinte leveőt sem kaptak a három kőkemény argentin védő, valamint a nekik gyakran besegítő két szűrő középpályás, Sorin és Mascherano szorításában. A 38. percben ismét képtelenek voltak Riquelmével lépést tartani a brazilok, a játékmester remek labdát adott Kily González elé, ám a ballábas futballista eltörte a labdát, így odalett a veszély.

A 40. percben azonban újabb pofont kapott a brazil csapat: Riquelme-Saviola kis szöglet után utóbbi ívelt középre, Crespo előrevetődve megelőzte Roque Juniort, és a jobb alsó sarokba csúsztatott (3-0).

A félidő vége felé előtörtek az addig szunnyadó indulatok, először Sorin és Ronaldinho kakaskodott, mindketten sárga lapot kaptak, majd Kily González és Kaká akarta “felfalni" egymást.

Ronaldinho első villanására is az első félidő hosszabbításáig kellett várni, a Barcelona klasszisa öt embert fűzött be, végül a tizenhatoson belül a hatodik, Heinze tudott egy bátor becsúszással menteni.

Az első félidőben egy ötletesen, nagy kedvvel játszó argentin, valamint egy szenvedő brazil válogatott volt a pályán. Feltűnő volt, hogy Carlos Alberto Parreira játékosai mennyire nem tudnak mit kezdeni Riquelmével, az argentin karmesternek egyszerűen nem volt embere. Posztja alapján Emersonnak kellett volna vele találkoznia, de a Juventus középpályása nem tudta ezt a feladatot megoldani. Roque Junior is csak a kakaskodásokban volt kemény, a párharcokban rendkívül gyámoltalan volt, ez leginkább a második gólnál csúcsosodott ki. A 35. születésnapját ünneplő Cafú pedig nem értette meg magát védőtársaival, mivel amikor azok kiléptek, hogy lesre állítsák Crespóékat, ő többször is bennragadt.

A hazaiak kapitányának, José Pekermannak ennél azért kellemesebb gondjai voltak, hiszen csapatának nem volt gyenge pontja, a már említett Riquelme mellett a kétgólos Crespo volt leginkább kiemelhető. Jellemző, hogy Abbondanzieri kapusnak nem is kellett komolyabbat védenie az első játékrészben.

A jó hosszúra (21 perc) nyúlt szünet után változatlan összeállításban jöttek ki a csapatok. A 48. percben Didának kellett hatalmasat védenie, hogy ne legyen négy gólos a különbség, remek kombináció után Lucho González veszélyeztette a kapuját.

Az 57. percben az addigi legnagyobb brazil helyzet maradt ki, Roberto Carlos középrelőtt labdáját előbb Ronaldinho, majd Kaká lőtte a hősiesen közbeugráló védőkbe. A kapitányok közül Parreira változtatott először, egy óra játék után Robinhót Renatóra cserélte. A brazil válogatott bal oldala aktívabb lett támadásban, Roberto Carlos többször is Lucho González mögé került, beadásaiból a második félidőben veszélyes helyzetek alakultak ki.



Carlos Alberto Parreira együttese a második félidő közepén szemmel láthatóan átvette az irányítást, a labda jórészt a hazai térfélen pattogott, és a gauchókat néhány esetben a szerencse mentette meg a góltól. Pekerman is érezte, hogy váltani kell, a második félidőben kevesebbet vállaló Lucho Gonzálezt Javier Zanetti váltotta, és az Internazionale játékosa már testközelből nézhette végig, hogy Roberto Carlos 25 méteres szabadrúgása hogyan vágódik a jobb felső sarokba (3-1).

A gól után továbbra is maradt a brazil fölény, az első félidőben kiváló védelem a második játékrészben többször is megingott, Heinze egyszer majdnem öngólt fejelt, míg Abbondanzieri kapus rossz kifutásaival hozott frászt a hazai közönségre. A 85. percben Adriano kibirkózott magának egy labdát, majd 10 méterről a jobb kapufára lőtt. A hosszabbítás második percében Ronaldinho szabadrúgásból veszélyeztetett, Abbondanzieri azonban ekkor a helyén volt és fogta a lövést.

Gustavo Mendez játékvezető három perc ráadás után lefújta a változatos találkozót, amelyben az első félidőben argentin örömfocit, brazil szenvedést láthattunk. A selecao a második játékrészben magára talált, ám nem tudták helyrehozni azt, amit az első félidőben elrontottak. A brazil válogatott második félidei jó játékához kellett az is, hogy a kulcsemberek (elsősorban Ronaldinho és Roberto Carlos) nagyot javuljanak. Győzelmével az argentin válogatott bebiztosította helyét a következő évi németországi világbajnokságra. ---- E ---- &