Harmincöt évvel ezelőtt Bécsben rendezték meg az első fedett pályás Európa-bajnokságot, s a hét végi madridi lesz az első olyan kontinensviadal, amelyre három év szünet után kerül sor. Az egykor igazán rangos verseny a fedett pályás világbajnokságok bevezetése (1987) után háttérbe szorult, s végül az európai szövetség úgy döntött, hogy csak abban az évben rendezi meg csarnokbeli viadalát, amelyben nincs világbajnokság.
Jelena Iszinbajeva jelenleg 489 centiméternél tart, de a hírek szerint Madridban még nagyobb ugrásra készül
Jelena Iszinbajeva jelenleg 489 centiméternél tart, de a hírek szerint Madridban még nagyobb ugrásra készül
Tavaly azonban a Nemzetközi Atlétikai Szövetség is változtatott a fedett pályás világbajnokságok menetrendjén, annak érdekében, hogy a jövőben elkerüljék a szabadtéri vb évét, két egymást követő esztendőben rendezték meg az eseményt. Az európai szövetség alkalmazkodott az új rendhez, így a páratlan évekre került át a fedett pályás kontinensviadal. Nem véletlen, hogy az EAA vállalta az újabb változtatást, hiszen a fedett pályás Európa-bajnokságok iránti érdeklődés az utóbbi időszakban igencsak megcsappant. Pénzdíjak híján a legnagyobb sztárok sokszor nem indultak, a feltörekvő fiataloknak azonban az esemény remek alkalmat nyújtott a bemutatkozásra.
Valószínűleg ez a kettősség jellemzi majd a madridi eseményt is, annak ellenére, hogy nem lesz hiány sztárokban a Palacio de Deportesban. Indul például az idény legeredményesebb versenyzője, Jelena Iszinbajeva. Az orosz rúdugrónő csarnokban ott folytatta, ahol a nyáron abbahagyta, az idény során háromszor javította meg a fedett pályás világrekordot, jelenleg 489 centiméternél tart. A hírek szerint Madridban tovább szeretné javítani ezt az eredményt. Világcsúcsot ugyan nem ért el, de 6.45 másodperccel 60 méteren megjavította a fedett pályás Európa-rekordot a francia Ronald Pognon, aki Madridban bajnoki címet akar szerezni. Nem hagyja ki az eseményt a svédek világsztárja, Carolina Klüft sem, annak ellenére, hogy az elmúlt években nagyon elfáradhatott, hiszen a legtöbb világversenyen rajtolt. Bár olimpián, világbajnokságon és Európa-bajnokságon is diadalmaskodott, fél évvel Athén után hiányzik neki a nagy versenyek hangulata. Madridban az ötpróba eredményhirdetésekor szeretne felállni a dobogó legfelső fokára, s bár a távolugrás világranglistáját is ő vezeti 684 centiméterrel, ebben a számban nem rajtol. Honfitársának, a magasugrás olimpiai bajnokának, Stefan Holmnak nem lesz könnyű dolga, hiszen ezen a télen ketten is nagyobbat ugrottak nála, az orosz Jaroszlav Ribakov (238) és a csak 20 éves cseh Jaroslav Bába (237). Az előzetes nevezések szerint úgy volt, hogy a kétszeres olimpiai bajnok (800, 1500 méter) Kelly Holmes is pályára lép, csakhogy a britek sztárja végül térdfájdalmai miatt visszalépett.
A nagyok mellett az ifjú tehetségek is szóhoz juthatnak Madridban. Ahhoz, hogy ez így lehessen, az is hozzájárul, hogy az EAA nem szab meg nevezési szinteket. A megszorítás csak annyi, hogy számonként és országonként három versenyző indulhat, kivéve természetesen a többpróbát, amelyre a résztvevők meghívást kapnak. Várhatóan 43 ország 583 atlétája lép pályára az alig két hete átadott, gyönyörűen újjáépített sportcsarnokban, amelynek elődje 2001 júniusában leégett. Az Európa-bajnokságra az oroszok érkeznek a legnagyobb csapattal, ők 67 atlétával vesznek részt az eseményen. A britek 46, a franciák 42 versenyzővel képviseltetik magukat. ---- Az európai szövetség 300 atléta részvételi költségét állja, azt, hogy ebből a számból melyik ország hány fővel részesedhet, az eredményesség és a korábbi Európa-bajnokságok csapatlétszáma határozza meg. Magyarország hét atlétát küldhet úgy Madridba, hogy értük a MASZ-nak nem kell fizetnie, s éppen ennyien képviselik majd a színeinket. Bár a szövetség által előírt kiküldetési szintet kilencen teljesítették, a magasugró Győrffy Dóra és a vágtázó Németh Roland nem utazik az Európa-bajnokságra. Győrffy súlyos sérülés után sikeresen tért vissza, de második versenye után úgy érezte, még nem készült fel a sorozatterhelésre. Németh elégedetlen a téli formájával, ezért döntött úgy, hogy inkább a nyárra összpontosít. Csapatunkból talán a többpróbázó Zsivoczky Attila érheti el a legjobb eredményt. Országos csúcstartónk a télen egyéni számokban indult, s biztató formát mutatott. Az idei Európa-ranglistán a 400-as Szeglet Zsolt áll a legjobb helyen, 46.86 másodperccel a hetedik, a Madridban rajtolók között az ötödik. A rúdugró Molnár Krisztinánál (440) nyolc európai ugrott nagyobbat az idén, ők mind ott lesznek a kontinensviadalon. A távolugró Vaszi Tünde ugyan ezúttal nem szerepel a legjobbak között (a rajtlistán 13.), az ő rutinjára azonban lehet számítani. Az említetteken kívül 60 méteren Farkas Attila (21.), hármasugrásban Tölgyesi Péter (11.), 3000 méteren Papp Krisztina (14.) képviseli színeinket.
A döntők menetrendje Péntek: női ötpróba Szombat: Férfiak: 60 m, 400 m, 3000 m, rúd, hármas, súly, hétpróba. Nők: 60 m, 400 m, 1500 m, magas, távol, súly Vasárnap. Férfiak: 200 m, 800 m, 1500 m, 60 m gát, magas, távol, hétpróba, 4x400 m. Nők: 200 m, 800 m, 3000 m, 60 m gát, 4x400 m, rúd, hármas ---- Magyar mérleg Az eddigi fedett pályás Európa-bajnokságokon atlétáink összesen 9 arany-, 19 ezüst- és 14 bronzérmet nyertek. A legtöbb bajnoki címmel a magasugró Major István büszkélkedhet, aki 1971-1973 között háromszor nyerte meg ezt a számot. A távolugró Szalma László (1978, 1983) és a hármasugró Bakosi Béla (1980, 1982) kétszer állhatott a dobogó felső fokára.
Nagy az érdeklődés A jegyek 85 százaléka már elkelt a háromnapos eseményre, és biztos, hogy a megmaradt 15 százalék is gazdára talál, hiszen belépő már csak a szombat és vasárnap délutáni műsorra kapható. Érdekesség, hogy péntek délelőttre, amikor csak selejtezőket rendeznek, illetve a női ötpróba zajlik, már korábban minden jegy elkelt.
Korosztályok Az Európa-bajnokság legifjabb résztvevője a 16 éves horvát Danijela Grgic lesz, aki 400 méteren rajtol. A legidősebb induló a 39 éves lett távolugró, Valentina Gotovska, aki eddigi legjobbját, a 691 centimétert öt évvel ezelőtt érte el.