Kiesés helyett aranyérem

FÜREDI MARIANNEFÜREDI MARIANNE
Vágólapra másolva!
2004.12.27. 20:55
Címkék
Ha egy vívóbajnokságnak van csúcspontja, a férfi párbajtőrözők küzdelme biztosan az. Ennek a címnek mindig nagy volt, és ma is nagy a presztízse. Az idén Fekete Attila állhatott a dobogó tetejére - 1999 és 2001 után immár harmadszor. Szabó Bence szövetségi kapitány nem titkolta, azért örül a csapatvilágbajnok győzelmének, mert így legalább az olimpiáról lemaradt Fekete is sikerélménynyel zárja az évet.
Fekete Attila lecsúszott az athéni szereplésrôl, de négy év múlva Pekingben mindenképpen ott szeretne lenni (Fotó: Farkas József)
Fekete Attila lecsúszott az athéni szereplésrôl, de négy év múlva Pekingben mindenképpen ott szeretne lenni (Fotó: Farkas József)
Fekete Attila lecsúszott az athéni szereplésrôl, de négy év múlva Pekingben mindenképpen ott szeretne lenni (Fotó: Farkas József)
Fekete Attila lecsúszott az athéni szereplésrôl, de négy év múlva Pekingben mindenképpen ott szeretne lenni (Fotó: Farkas József)
Fekete Attila lecsúszott az athéni szereplésrôl, de négy év múlva Pekingben mindenképpen ott szeretne lenni (Fotó: Farkas József)
Fekete Attila lecsúszott az athéni szereplésrôl, de négy év múlva Pekingben mindenképpen ott szeretne lenni (Fotó: Farkas József)
- Ennek az aranynak azért örülök, mert lassan beérem a négy bajnoki címnél tartó Kovács Ivánt - kezdte Fekete. - Boczkó Gábornak is van már három, ezzel nekem is annyi lett.
- A verseny előtt számított a sikerre? Milyen formában érezte magát? Egyáltalán, készült a bajnokságra?
- Persze, készültem, edzettem. És hogy számítottam-e az aranyra? Az első napon majdnem kiestem… Az utolsó csoportmeccsig csupán egy győzelmem volt, és abban az asszóban is az ellenfél vezetett háromegyre. Megnyertem, nem estem ki, az utolsó helyen jutottam a harminckettő közé. Ez után elmondhatom, hogy igaz a mondás: utolsókból lesznek az elsők. Amilyen nyögvenyelős volt a selejtező, annál simábban ment másnap, és meglepően könnyedén nyertem.
- Mi történt a csapatversenyen? A BVSC és a Honvéd döntője szikrázóbb csatákat szokott hozni, most simán nyert a Honvéd.
- Bevallom, ebben "sáros" vagyok. Az egyéni győzelmemet megünnepeltem, és utána már nem tudtam annyira hasznára lenni a csapatnak, mint kellett volna. Sajnálom, hogy így történt, de ez az igazság. Nálam a csapat szent, nem szoktam ilyet tenni, de most el kell ismernem a hibámat. Annak viszont nagyon örülök, hogy Gömöri Zsolt fantasztikusat vívott Boczkóval.
- A mondás szerint minden jó, ha jó a vége…
- Ha az évre godol, esetemben ez nem mondható el. Nehezen sikerült túltennem magam azon, hogy nem lehettem ott Athénban, a harmadik olimpiámon. Jó lett volna együtt örülni a fiúkkal… Nagyon el voltam keseredve, de szerencsére az olimpia után megtaláltam életem párját, akit már el is jegyeztem, és ő elfeledtette velem a kudarcot. Most már más is van az életemben, nem a vívás az első.
- Még ma is bántja, hogy lemaradt az olimpiáról?
- Azért ez a tüske bennem maradt. Még akkor is fáj, ha tudom, az idén nem voltam annyira eredményes, mint korábban, de volt nálam gyengébb is. Válogatóversenyt nem nyertem ugyan, de győztem Világkupán, méghozzá az athéni aranyérmes Fischert vertem meg a döntőben. De most már előre nézek. Az év végét kikapcsolódással töltöm, a barátaimmal szülőföldemre, Erdélybe látogatunk. Aztán jöhetnek az edzések és a versenyek, kétezer-nyolcban pedig ott leszek az olimpián! Ám Peking előtt is még írni fognak rólam, és ezek nem negatív szenzációk lesznek.
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik