Herczig végre a kocsi tetején

TÓTH ANITATÓTH ANITA
Vágólapra másolva!
2004.07.11. 22:39
Címkék
"Te, Imi, én megfogadtam, ha egyszer eljutok idáig, akkor felállok a kocsi tetejére, mert eddig még sohasem álltam ott"  mondta Herczig Norbert a Veszprém-rali céljában, ahová abszolút első helyezettként érkezett.
"Jó, jó – nyugtatgatta a navigátor, Tóth Imre –, csak óvatosan, mert három kiló egy szélvédő…" Herczig – nem feledve a háromszázezer forinos rizikófaktort – úgy lépett fel a Skoda Octavia motorháztetejére, mintha tojásokon lépkedne, és ugyanígy tett Tóth Imre is, majd jött a csapat összes tagja, és számtalan üveg pezsgőt zúdított a pályafutása első közös győzelmét megszerző párosra.
De menjünk sorjában! Herczigék az első helyről kezdték a napot, az előnyük azonban nem volt számottevő, ráadásul nem más lihegett a nyakukban, mint a murván általában brillírozó Szabó Gergő, valamint a bajnoki címvédő Benik Balázs. Szóval, nagyon észnél kellett lenniük, ha nyerni akartak. "A nap elején még kiegyeztem volna a dobogós helyezéssel is, ám amikor már csak két gyorsasági szakasz volt hátra, és még mindig vezettünk, elkezdtem izgulni. Akkor ugyanis már volt mit veszítenünk – mondta Herczig. – Kicsit taktikai küzdelem is volt ez, és Imi rutinja sokat segített. Ahol kellett, átzavart, ahol kellett, visszafogott. Megküzdöttünk ezért az első helyért, bár az is kellett a sikerünkhöz, hogy a többieknek ilyen sok gondjuk legyen."

Benik–Szabó csata a második helyért

Herczig Norbert „csak” dobogós helyezés reményében kezdte a vasárnapot, de evés közben megjött az étvágya (Fotó: Danis Barna)
Herczig Norbert „csak” dobogós helyezés reményében kezdte a vasárnapot, de evés közben megjött az étvágya (Fotó: Danis Barna)
Herczig Norbert „csak” dobogós helyezés reményében kezdte a vasárnapot, de evés közben megjött az étvágya (Fotó: Danis Barna)
Egyáltalán nem kisebbíti Herczigék érdemeit, hogy a többi World Rally Cart irányító pilótának gondja volt, bár tény, hogy sokan küszködtek problémákkal. Az első nap utolsó előtti gyorsasági szakaszáig élen álló Tagai Tamás először egyperces büntetést kapott (túl későn ért az időellenőrzőhöz a váltócsere miatt), ám a hetedik helyről sem kezdhette meg a felzárkózást, mert a sebességváltója hatodik fokozatban ragadt, így fel kellett adnia a versenyt. A pontversenyt eddig holtversenyben vezető Turi Tamás sem járt jobban: ő egy ugrató után érkezett rosszul a földre, és alaposan összetörte a kocsija elejét. (Elek még szombaton búcsúzott, mert kigyulladt a Corollája.)
A történtek ellenére izgalmas volt a küzdelem a dobogós helyezésekért. Egyrészt azért, mert Benik Balázs a szombati borulása után mindent megtett, hogy a lehető legtöbb pontot vigye haza, másrészt mert Szabó Gergő autója végre úgy muzsikált, ahogyan mindig is kellett volna, úgyhogy a közönségkedvenc pilóta is beleszólt a pozícióharcba.
S hogy végül mi döntött Benik javára az "ezüstcsatában"? Szerinte az, hogy az utolsó körre lett olyan az autó, amilyennek már az elején is lennie kellett volna (eleinte gond volt a hajtással, a váltóval, a differenciálművel).
Szabó nem kereste az okokat, hanem inkább a tőle megszokott vidámsággal fogadta a harmadik helyet. Élvezte az egész versenyt, és számára ez mindennél többet ér. A végén egyébként már nem kockáztatott, mert Aschenbrenner György nagyon a nyakán volt, gondolta, többet ér egy biztos harmadik hely, mint egy bizonytalan második. ---- Asi ezen a napon már nem csinált semmi különöset: tartotta a pozícióját. Persze, tőle most ez is hőstett, hiszen nincs egy hete, hogy megműtötték az epéjét, csoda, hogy egyáltalán autóba tudott ülni. De ha már itt volt, megnyerte az A8-as kategória küzdelmeit, igaz, nem olyan simán, mint eddig. És ebben nemcsak a betegségének volt szerepe, hanem annak is, hogy Turán Frigyes nagyon felgyorsult az idény közepére. Sajnos, a végső tűzpárbaj ezúttal elmaradt, mert Turán a sólyi szakaszon megütötte az autója elejét, amitől elállítódott a futómű. A szerviz három perccel tovább tartott, mint kellett volna, és a harminc másodperces büntetés után már nem volt értelme sietni.
Az N-csoportban szinte végig Hideg Krisztián uralta a mezőnyt, már másfél perc is volt az előnye, amikor az első napon eltört az osztómű. Még így is maradt fél perc, úgyhogy Hideg nem aggódott nagyon, hanem igyekezett megismételni a szombathelyi győzelmét. És sikerült is volna, ha az utolsó gyorsasági szakaszon a Mitsubishi nem makacsolja meg magát. Csakhogy a technika ördöge ezúttal semmibe vette a hihetetlen akaraterőt. Hideg a pálya széléről nézte végig, amint a bajnoki címvédő Spitzmüller Csaba elsőként gurult be a célba. Persze, azért az sem volt egy húsvéti körmenet, mert Spitzmüllernek nemrég tört el a kulcscsontja és az egyik ujja, amely még mindig nem gyógyult meg teljesen. "Rázós és fájós" – így jellemezte a győztes a pályát, és ez alighanem mindent elárul az érzelmeiről. Mögötte óriási küzdelem zajlott a további dobogós pozíciókért, amelyből végül Botka Krisztián került ki győztesen Hideg János ellenében. Akik nem tudnák, azoknak eláruljuk, nem véletlen a névazonosság, a dobogó harmadik fokát elfoglaló Hideg János Krisztián édesapja, 53 éves, többszörös abszolút bajnok versenyző, aki hosszú idő után először ült ütőképes versenyautóban. És bizonyította, hogy a tudása semmit sem kopott az utóbbi esztendőkben.

Bútor még mindig százszázalékos

A Szuper1600-as géposztályban Bútor Róbertnek az első néhány szakaszon sietnie kellett, mert az elején Ollé Sándor gyorsabb volt nála, és nem tudta, mi jöhet még. Utóbb azonban visszaállt a megszokott rend: Bútor uralta a mezőnyt, és még csak a közelébe sem ért senki. (A szombati borulása után egyébként Ollénak vasárnap sem volt szerencséje, most ki is esett.) Szóval Bútor megszerezte idei ötödik kategóriagyőzelmét, és még az is belefért, hogy a záró napon a sólyi szakaszon "nekiugrott" egy fatuskónak, és elhajlította a bal első futóművet. A szakasz végén navigátorával, Tóth Vilmossal nekiugrottak pajszerrel, visszahajlítgatták, majd mentek tovább. És nyertek, ami azt jelenti, hogy továbbra is százszázalékosak. A második helyért a címvédő mögött Keller Péter csatázott Kakuszi Zsolttal, és végül előbbi járt sikerrel. Úgy is mondhatnánk: az volt a befutó, akinek kevesebb gondja volt. A fékhiba, úgy látszik, nem annyira súlyos probléma, mint a defekt és a kormányműtörés elegye. Utóbbi Kakuszit sújtotta, úgyhogy ezúttal Kelleré lett az ezüstérem.
Az összetettben Benik Balázs most már egyedül vezeti a pontversenyt, 11 ponttal Aschenbrenner előtt. Folytatás négy hét múlva Budapesten. ---- Abszolút végeredmény: 1. Herczig Norbert, Tóth Imre (Herczig Autósport, Skoda Octavia WRC) 1:26:26.2, 2. Benik, Rácz (OMV Benik Rallye Team, Ford Focus WRC) 18.4 másodperc hátrány, 3. Szabó G., Kerék B. (B! Budaörs Motorsport, Skoda Octavia WRC) 19.6 mp h., 4. Aschenbrenner, Percze (V-Max Asi Rallye Team, Mitsubishi Lancer Evo6) 26.7 mp h., 5. Turán, Csökő (Turán Autósport, Mitsubishi Lancer Evo6) 1:32.4 p h., 6. Spitzmüller, Bahor (Pacotti Motorsport, Mitsubishi Lancer Evo6) 5:42.2 p h.
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik