Régi barátok egymás ellen

Didier Deschamps és Marcel Desailly. Két öreg muskétás, akiknek sorsa kibogozhatatlanul egymásba gabalyodott: együtt kezdték a pályát, szinte mindent vállt vállnak vetve nyertek meg – és most úgy hozta az élet, hogy egymás rovására juthatnak közelebb az újabb dicsőséghez. Deschamps a Monaco edzőjeként, Desailly a Chelsea védőjeként veszi célba a Bajnokok Ligája döntőjét.
"Régi barátság a miénk, nincs szükségünk egy ilyen randevúra ahhoz, hogy beszélgessünk. De azért érzelmes estére számítok" – így a néhány héttel korábban született Desailly. A két futballista a Nantes-ban talált egymásra, onnan kezdték ostromolni a korosztályos válogatottakat. Bajnokok Ligáját már a Marseille színeiben nyertek (1993), és ugyan Olaszországban nem egy ügyet szolgáltak (Deschamps a Juventusszal, Desailly a Milannal jutott fel ismét az európai klubfutball csúcsára), a Chelsea-ben – éppen a Chelsea-ben! – már megint együtt hódították el az FA-kupát 2000-ben. Értelemszerűen a francia válogatott világ- és Európa-bajnoki aranyának (1998, 2000) megint csak közösen voltak a kovácsai. Amikor Deschamps 2001-ben visszavonult, ki másnak juthatott volna a nemzeti csapat kapitányi karszalagja, mint Desaillynak. A válogatottsági rekordot (113) is ő örökölte meg barátjától (103). Összesen 234 mérkőzésen játszottak együtt.
"Nagy örömömre szolgál, hogy találkozunk, még ha ez az este nem is kínál alkalmat baráti csevegésre" – vette át a szót Deschamps, aki igyekezett a jelenre terelni a figyelmet. Csakúgy, mint egy körrel korábban, amikor egy másik kedves játszótársát, Zinedine Zidane-t sodorta útjába a sors. Most nem a nosztalgia fontos, hanem a győzelem. "A Bajnokok Ligájában nagyon ritkán fordul elő, hogy a legjobb négy között nincs igazi favorit – magyarázta a monacói tréner, finoman célozva saját csapata esélyeire is. – Ami a Chelsea-t illeti, egészen kiváló az idegenbeli mérlege, gólt alig kap, és van vagy huszonöt-harminc válogatott játékosa. Talán nem olyan nagy presztízsű csapat, mint a Real Madrid, de legalább olyan nehéz ellenfél lesz, mint a spanyol csapat."

Ami a ma estét illeti, a monacóiak vannak jobb bőrben, hisz a rövid bajnoki szünet miatt több mint egy hetet készülhettek nyugodtan, a sérültlistájukon egyedül a védő Sebastien Squillaci neve található. Ezzel szemben a Chelsea három mérkőzést is játszott a monacóiak "pihenőidejében", közülük egyet sem nyert meg, és a sűrű bevetéseknek megvannak az áldozatai is: Damien Duff, William Gallas és Celestine Babayaro bizonyosan nem játszik, és a térdét fájlaló Claude Makelele fellépése is kérdéses. Bár a futballisták értéke alapján így is a Chelsea tűnik esélyesebbnek – Verón és Mutu állítólag be sem fér a kezdők közé –, Claudio Ranieri vezetőedző óvatos.
"Négy csodálatos támadójuk van, Rothen kiváló szélső, Giulyban Gianfranco Zolát vélem felfedezni. Igazi örömfocit játszanak" – dicsérte az ellenfelet az olasz. Ha hinni lehet a brit médiának, további sorsa ezen a párharcon múlik. Mint ismert, Roman Abramovics, a csapat milliárdos tulajdonosa kőkemény aknamunkát végez, neki Ranierinél nagyobb név kellene a kispadra – így aztán a Chelsea minden fontos meccse előtt felvetődik: ez a harc lehet a végső. "Hát én most inkább nem tanácskoznék ebben az ügyben. Engem most a meccs érdekel, a többit rábízom a tanácsadóimra" – sommázott bölcsen a mester. ----