A Chelsea 63 hónapja bűnhődik

Ezt pedig még a vasárnapi döntetlennel megtoldhatják egy újrajátszással, és azt sem lehet kizárni, hogy a Bajnokok Ligája későbbi szakaszában összefut a két csapat (persze az "ágyúsoknak" ehhez előbb túl kell jutniuk a Celta Vigón, a "kékeknek" pedig a VfB Stuttgarton).
Tehát találkozik néhányszor a két csapat, mi azonban egyelőre maradjunk a vasárnapi kupameccsnél, amelyen a nyolc közé jutás a tét (a hét vége másik slágermeccse a manchesteri derbi, amelyre szombat kora délután kerül sor). Az Arsenal és a Chelsea a többi élvonalbeli klubbal együtt a harmadik fordulóban csatlakozott a küzdelmekhez. Arséne Wenger csapata a Leeds otthonában kezdett, és sima, 4–1-es győzelemmel távozott az Elland Roadról. A csapat Lehmann – Lauren, Keown, Campbell, Ashley Cole – Ljungberg (Touré, 81.), Vieira, Gilberto Silva, Edu (Parlour, 80.) – Kanu (Pires, 81.), Henry összeállításban játszott, a gólokon Henry, Edu, Pires és Touré osztozott. A Chelsea a Watford otthonában siralmasan kiharcolt egy 2–2-es döntetlent (a gólszerző Gudjohnsen és Lampard volt), majd hazai pályán simán, 4–0-ra elintézte másodosztályú ellenfelét. Claudio Ranieri mester Cudicini – Melchiot, Terry, Gallas (Huth, 82)., Babayaro – Grönkjaer, Lampard, Makelele, Joe Cole – Mutu (Duff, 80.), Hasselbaink (Gudjohnsen, 70.) összeállításban vonultatta fel csapatát, amelyből Mutu két, Hasselbaink és Gudjohnsen egy-egy gólt szerzett.
Az előző fordulóban az Arsenal a Middlesbrought fogadta, és megint 4–1-re nyert. Wenger ugyanolyan erős csapatot küldött pályára (bár ezúttal Pires, Parlour és Bergkamp kezdett Gilberto Silva, Kanu és Henry helyett), de a hajrában már be merte vetni a fiatal Clichy, Bentley párost is. Utóbbi – csatár lévén – szép góllal hálálta meg a bizalmat, Bergkamp és a duplázó Ljungberg után ő is eredményes volt. A Chelsea ekkor is megszenvedett a továbbjutásért, igaz, az ötödosztályú Scarborough ellen legalább nem kellett kétszer kilencven percet játszania, Terry fejesével elsőre nyerni tudott. Ranieri egyébként felforgatta a csapatot, Cudicini – Melchiot, Gallas, Terry, Bridge – Joe Cole, Lampard, Nicolas (Oliveira, 67.), Grönkjaer (Petit, 45.) – Gudjohnsen, Hasselbaink névsor került a jegyzőkönyvbe.
Az olasz tréner egyébként is sokkal többet variál a csapatán, mint Wenger, a francia csak a Ligakupa-meccsekre szokta valamelyest felforgatni az együttesét. Ranieri nem is kockáztat sokat a rotációs rendszerével, hiszen vagy húsz, csaknem azonos képességű játékosa van. Roman Abramovics tulajdonossá válásával ugyanis megtehette, hogy mindenkit megvesz, akit szeretne, és még el is engedik a klubjától. Ezzel kiváló csapatot hozott össze, de két területen még mindig elmarad az Arsenaltól: az összeszokottság még nem tökéletes, és nincs a csapatban egy Henry-féle szupersztár, akinek a csodálatos játéka nem csupán eredményes, de magával is ragadja az együttes többi tagját.
A francia, aki a veterán Bergkamp mellett mindent megtanult, ami az érkezésekor hiányzott ahhoz, hogy tökéletes csatár legyen, Piresből és Ljungbergből is rendre ki tudja hozni a legtöbbet (a svéd vasárnap sérülése miatt biztosan nem játszhat). Egy ilyen klasszis hiányzik még a Chelsea-ből, ahol Mutu, Hasselbaink és Crespo is remek játékos, de egyikük sem akkora sztár, hogy érdemben felvetődjön a nevük mondjuk az Aranylabda-szavazáson. Az igazi vezéregyéniség inkább Lampard, aki jelenleg talán a legjobb formában lévő középpályás Angliában. Sok gólt szerez, remekül osztja el a labdákat, de attól még ő is messze van, hogy szupersztárként emlegessék.
Persze, kijöhet a lépés a Chelsea-nek, amely talán véget tud vetni az elmúlt évek szenvedéseinek az Arsenallal szemben. Az FA-kupában ugyanis 2001 óta mindig az "ágyúsok" parancsolnak megálljt a "kékeknek". Az 1973-as negyeddöntő után 2001 februárjában hozta össze a két csapatot a sorsolás, a nyolcaddöntőben az Arsenal 3–1-re verte a Chelsea-t. A 2002-es döntőben 2–0-s Arsenal-győzelem született, míg a tavalyi negyeddöntőben a Highburyben játszott 2–2 után a Stamford Bridge-en 3–1-re nyertek Wengerék.
A Chelsea 1998 novembere óta, azaz 63 hónapja egyáltalán nem tudja megverni az Arsenalt, az akkori Ligakupa-meccsen elért 5–0-s győzelemért immár 14 mérkőzésen át "bűnhődik". A Chelsea sohasem tudott még FA-kupa-mecscset nyerni az Arsenal ellen a Highburyben (igaz, az 1997-es elődöntőben itt győzte le a Wimbledont), és a legutóbbi emléke sem túl szép a 38 ezres stadionról, az októberi bajnokin Edu, Henry, illetve Crespo góljával 2–1-es hazai siker született.
Az Arsenal egyébként nagyon nagy sikert érhet el: ha döntőbe jut, az első csapat lesz az FA-kupa történetében, amely sorozatban négy döntőt játszik, ha pedig meg is nyeri, a Wanderers 1876–1878-as és a Blackburn Rovers 1884–1886-os sikersorozata után harmadikként hódíthatja el zsinórban háromszor a trófeát.
Ha vasárnap – vagy a március 2-i ismétlésen – kikap, nemcsak a történelmi sorozat hiúsul meg, hanem az FA-kupa, bajnoki cím, BL-serleg tripla is, amelyre még a Chelsea is pályázik.

FA-kupa
A nyolcaddöntő programja. Szombaton játsszák: Manchester United–Manchester City, Fulham–West Ham United (II. osztályú), Millwall (II.)–Burnley (II.), Tranmere (III.)–Swansea City (IV.), Sunderland (II.)–Birmingham City. Vasárnap játsszák: Arsenal–Chelsea, Sheffield United (II.)–Colchester (III.), Liverpool–Portsmouth
A győztesek a negyeddöntőbe jutnak, a döntetlennel záródó mérkőzéseket – fordított pályaválasztói joggal – újrajátsszák.