Remek évet tudhat maga mögött a Gyenese Balázs, Vezér Károly, Mónus Gyula hármas, hiszen megnyerte az soling Európa-bajnokságot, a hazai rendezésű soling-világbajnokságon is csak nüansznyi hiányzott az éremhez, és a Magyar Vitorlás Szövetség a férfiak között a kormányost választotta az év vitorlázójának.
Bizakodó tekintetek. Gyenese Balázs és csapata már a január 21-én kezdôdô brazíliai soling-világbajnokságra készül (Fotó: Tumbász Hédi)
Bizakodó tekintetek. Gyenese Balázs és csapata már a január 21-én kezdôdô brazíliai soling-világbajnokságra készül (Fotó: Tumbász Hédi)
Ám ha minden a trió tervei szerint alakul, akkor 2004 még emlékezetesebb lesz, amiről mindjárt a január 21. és 31. között sorra kerülő Porto Alegre-i világbajnokságon szeretnének gondoskodni. – Hogyan tudnak készülni a versenyre most, hogy a Balatont lassan a jégvitorlázók veszik birtokba? – Amióta nem tudunk vízre menni, konditerembe járunk, igyekszünk figyelni az étrendünkre, ami az ünnepek alatt nem volt épp egyszerű feladat, és mentálisan is próbálunk ráhangolódni a vébére, rengeteget találkozunk így, hármasban, hogy a versenyről beszélgessünk. – Mit tudnak előre megbeszélni? – Rengeteg időt töltünk a számítógép előtt, és az internetről igen hasznos információkat töltöttünk már le. Például tengerészeti térképeket, amelyek alapján már csukott szemmel is le tudom rajzolni a sekély vizű folyótorkolatot. Azt is tudjuk, hogy gyenge szélre számíthatunk, így nem árt fogynunk a korábbi versenysúlyunkból. – Eszerint még nem jártak a brazíliai Porto Alegrében? – Nem. Viszont van egy jó barátom, aki gyakran megfordul Brazíliában, őt is állandóan faggatom. – Lassan igazi brazilszakértőkké válnak. – Ha azt vesszük, hogy a netes web-kameráktól, amelyek az időjárás figyelésében segítenek, a kulturális oldalakon át a portugál nyelv alapszavait tartalmazó honlapokig mindenre rákerestünk már, akkor tényleg kezdünk képben lenni. – Portugálul tanulnak?! – Noha angolul mindannyian jól elboldogulunk, úgy gondoltuk, kedves gesztus az anyanyelvükön is megpróbálni egy-két mondatot. Bár ha azt vesszük, hogy a rendező klub oldalán mennyi német hangzású nevet találtunk, akkor lehet, a németet kellene inkább erőltetni… Az egyébként tényleg meglepett bennünket, amikor találtunk egy bőrnadrágos, kalapos szőke férfit ábrázoló képet, amin búzasört iszik a helyi Octoberfest alkalmából. – Kinn élő magyar kolóniáról nincs tudomásuk? – Porto Alegrében nincs nyoma ilyesminek. De semmit sem bíztunk a véletlenre, a külügyminisztérum honlapjáról megszereztem a megbízott konzul e-mail címét, és írtam is neki egy levelet. Sajnos eddig még nem válaszolt, de lehet, hogy karácsonyi szabadságon volt. – Hány nappal előbb tudnak kiutazni a helyszínre? – Január tizennegyedikén repülünk, mert hivatalosan két nappal később van az első edzés. Ez pedig azt jelenti, hogy a tréningekkel és az öt felmérővel együtt kilenc napunk lesz a felkészülésre, ami alatt azért lehet alkalmazkodni a körülményekhez. – Az ellenfelekről tudnak már valamit? – Az előzetes nevezést természetesen láttuk, de nem tudom, azt mennyire lehet komolyan venni, hiszen Wossala Gyuriék sincsenek rajta, pedig előbb kimennek, mint mi. Az mindenesetre érdekes, hogy sem német, sem osztrák egység nincs nevezve. – Kik lehetnek a legnagyobb vetélytársak? – A brazilok, az argentinok és az amerikaiak között is vannak nagyon jó csapatok. Igaz, a többségüket már legyőztük különböző kisebb nagyobb versenyeken, mint ahogy az európaiak legjobbjait is. – Vagyis egyértelműen az aranyérem a cél? – Ha a Garda-tavon vagy a Balatonon lenne a verseny, akkor azt mondanám, igen. Egy ismeretlen hely azért tartogathat meglepetéseket. Ezzel együtt benne van a pakliban a győzelmünk… – Saját hajóval indulnak, vagy bérelnek egyet? – Sajáttal, amit már december elején föladtunk Brémából. A béreltek ugyanis olyan agyonhasznált öreg hajók, amikkel lehetetlen nyerni. – Viszont olcsóbb az a megoldás. – Ugyan november végén még nem tudtuk biztosan, összejön-e a pénzünk, végül csak meglett, így szerencsére esélyesként utazhatunk.