Majthényi Szabolcs és Domokos András újabb világbajnoki győzelemre készül. A kétszeres vb-aranyérmes, Európa-bajnok repülő hollandis páros ezúttal Melbourne-ben igyekszik majd gyarapítani már eddig is páratlan éremkollekcióját. Az új esztendő második napján rajtoló versenyen természetesen a házigazda ausztrálok jelentik a legnagyobb veszélyt a mieinkre, hiszen míg a spartacusos kettős a télies időjárás miatt csaknem egy hónapja nem tud vízre szállni, addig a föld másik oldalán ideális vitorlázóidőben gyakorolhatnak a válogatottak.
– Legutóbb tényleg egy hónapja voltunk vízen – mondja a hajóosztályában nemzetközi szinten is igazi klasszisnak számító egység kormányosa, Majthényi Szabolcs. – Még szerencse, hogy a világbajnokság előtt azért tudunk egy kicsit edzeni a helyszínen.– Idő- vagy pénzhiány az oka, hogy nem mentek el valahová edzőtáborozni?– Valójában mindkettő. Illetve az is benne van a dologban, hogy november elején fel kellett adnunk a hajónkat, hogy időben Melbourne-be érjen.– Nem lett volna érdemes inkább kint bérelni egyet? Nem félnek attól, hogy kissé viseltesen érkezik majd meg a kedvencük az ausztrál kikötőbe?– Hacsak nem dobálják, akkor nem olyan veszélyes egy ilyen szállítás. Hat hajó van egy konténerben, és rendszerint egyben érnek célba. Igaz, Ausztráliáig még sohasem küldtük el a hajónkat, amikor legutóbb ott jártunk, például kaptunk egyet használatra, de ezt most nem sikerült kijárni. Na de nem is olyan nagy baj, mert mégiscsak a saját hajónkkal a legjobb versenyezni.– Említette ugyan, hogy egy ideje nem tudnak vízen edzeni, mégis, hogy érzi, milyen formában vannak?– Felkészültek vagyunk. A tavasszal kifejezetten jól sikerült a felkészülésünk, főleg amikor Dániában az egyik nagy ellenfelünkkel tudtunk együtt edzeni. Vitorlákat is teszteltünk, és kifejezetten gyorsult a hajónk.– Ez a szezon mégsem lett annyira eredményes, mint ahogy azt megszokhattuk önöktől…– Igaz, hogy nem nyertünk meg mindent, de azért elégedetlenkedni sincs okunk. A nemzetközi versenyek közül nyertünk Európa-kupa-futamot, az Európa-bajnokságról egy bronzérmet hoztunk, és az sem mellékes, hogy itthon meg tizedszer lettünk magyar bajnokok.– Várják már, hogy újra hajóba ülhessenek?– Igen, bár az egy kicsit rosszul érintett, hogy karácsonykor kellett elrepülnünk.– Mit szóltak hozzá a családtagok, a barátok, hogy nem voltak otthon az ünnepek alatt?– Finoman szólva nem örültek, ám ennyi áldozatot meg kellett hoznunk. Andrást egyébként elkíséri a felesége és a gyerekei, így ő, mondhatni, családi körben ünnepelt.– Egy csöppet sem zavaró, hogy a januári vébé után fél év sem telik el, és újra meg kell küzdeniük a világ legjobbjaival?– Nem. Az, hogy a két vébé között ilyen kevés idő van, nem okoz gondot. Az viszont annál inkább, hogy míg nálunk tél van, addig Ausztráliában kellemes az idő, vagyis a helyi vetélytársaink előnyben vannak. Ilyenkor csupán az vigasztal, hogy a többi európai résztvevő ugyanolyan cipőben jár, mint mi.– A világbajnokságot megelőzi az ausztrál bajnokság. Elindulnak rajta, vagy csak a partról fürkészik majd az élbolyt?– Úgy tervezzük, hogy végigmegyünk rajta, hiszen bemelegítésnek kívánni sem lehet jobbat. Na meg remek alkalom lesz, hogy maximálisan feltüzeljük magunkat, és január másodikán már teljes versenylázban álljunk oda a rajthoz.– Meglesz a harmadik világbajnoki cím?– Meglátjuk. Elhiheti, hogy mi azon leszünk, hogy meglegyen.