A jövő érmeket ígér

Azt mondja, elégedett. Tökéletesen. Gál Róbertet mindössze az bántja egy kicsit, hogy amíg neki az idén szinte minden bejött, addig a csapat bukott. Három esztendő kemény munkája vált semmivé az augusztusi anaheimi olimpiai kvalifikációs világbajnokságon, s egyedül neki sikerült kvótát szereznie az athéni olimpiára. Igaz, ő már az esztendő elején egy lépéssel előrébb járt a többieknél…
– Ha azt mondom, parádésan sikerült az év kezdete?
– Akkor azt mondom, köszönöm, hogy így látja – mondta Gál Róbert. – Valóban nem lehetett okom a panaszra, bár a tatai edzőtáborban, ahol az év elején éppen felújították a tornatermet, meglehetősen kaotikus viszonyok között dolgoztunk, a márciusi Világkupák mégis kiválóan sikerültek.

– Cottbusban például talajon megszerezte pályafutása első Vk-győzelmét. Ez fordulópontot jelentett az életében?
– Inkább azt mondanám, önigazolás volt. Elhittem, hogy jó úton haladok, nem felesleges az az idő, amit nap mint nap a teremben töltök el, ugyanakkor ez a siker újabb motivációt adott. Egyébként nemcsak én hoztam az eredményeket az év elején, hanem Fekete Levente és Berki Krisztián is, hiszen mind a három Világkupán volt magyar versenyző a döntőben.
– Igen, pontosan ezek az eredmények és a világbajnokságot megelőző válogatott találkozók voltak azok a támpontok, amelyek alapján azt hihettük, hogy nagy meglepetést szereznek majd az anaheimi világbajnokságon. Nos, meglepetésben volt is részünk, csak éppen elég kellemetlenben.
– Elhiheti, hogy mi sem így terveztük. Tényleg egységes, felkészült volt a csapat, és ha tudásunk alapján a tizenkettedik helyre nem is lettünk volna jók, a legjobb tizenöt közé biztos, hogy befértünk volna.
– Erre huszonegyedikek lettek.
– Igen, mert a legfontosabb pillanatban leblokkoltunk, és a legroszszabb jött ki belőlünk.
– Önből speciel nem, hiszen két szeren is a döntőbe jutott, ugrásban negyedik lett, és a magyarok közül egyedüliként olimpiai kvótát szerzett. Tudott egyáltalán önfeledten örülni?
– Tudtam. Miért rejtsem véka alá, hogy nekem sikerült?! Örülök, hogy megmutathattam, hogy mire vagyok képes, boldog vagyok, hogy tudtam élni a lehetőségekkel, és bebizonyítottam, hogy lehet rám számítani. Mindez nagyon fontos az életemben.
– Csollány Szilveszter visszavonulásával és ezekkel a sikerekkel az első számú tornásszá lépett elő Magyarországon. Ez nagy teher önnek?
– Egyáltalán nem terhet, inkább kihívást érzek. Eljutottam egy szintre, tudom, hogy elismerik a képességeimet, de azt is érzem, hogy ez nem a végállomás, van előrelépési lehetőségem.
– Változott valamit az élete a világbajnokság óta?
– Különösebben nem. A tornászberkekben ugyanolyan a megítélésem, mint régebben, talán a média foglalkozott velem a korábbiaknál egy picit többet. De ezt nem bánom, örülök, hogy észreveszik a sikereimet.
– Ha a pályafutását, az eredményeit nézzük, jövőre jó éve lesz.
– Nagyon remélem, hiszen az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy minden évben előrébb és előrébb jutottam, és ha ezt veszem alapul, jövőre már éremnek kell következnie.
– Az olimpián?
– Egyelőre essünk túl az Európa-bajnokságon. Egyébként, ha az anaheimi eredményeket nézem, ugrásban a második, talajon a negyedik legjobb európai versenyző voltam, vagyis jövőre minden megtörténhet.

Az év külföldi sportolója: Li Hsziao-peng

Talán nem véletlen, hogy a torna nagyhatalmának, a kínai válogatottnak egyik tagját szemeltük ki erre a posztra. Li Hsziao-peng ugyanis három aranyéremmel zárta az augusztusi anaheimi olimpiai kvalifikációs világbajnokságot, a csapatarany mellé ugrásban és korláton gyűjtött be még egy- egy elsőséget. A sydneyi olimpia egyik hőse (csapatban és korláton győzött) mindkét szeren ellenállhatatlan gyakorlatokkal rukkolt elő, ráadásul ugrásban 1999 és 2002 után már harmadik világbajnoki címét könyvelte el. Li Hsziao-peng a híres Hu-nan tornásziskola növendéke volt, és edzőjének, Csen Hsziongnak nagy érdeme van abban, hogy idáig jutott. A szakemberek szerint sikereit tehetségén kívül erős karakterének és egyedülálló terhelhetőségének köszönheti, s nem lenne meglepő, ha a 2004-es athéni olimpia tornaversenyei az ő nevétől lennének hangosak.