Kolonics a legeredményesebb

A C–4-ben 200 és 500 méteren világbajnok kvartett tagjáról ugyanis immár a B-minta alapján is bebizonyosodott, hogy tiltott szerrel élt, és ért el sikereket szeptemberben, a gainesville-i vb-n. A ügyet a vizsgálat lezárulta után Prágában tárgyalta a Nemzetközi Kajak-kenu-szövetség (ICF) igazgatótanácsa: a határozat szerint az oroszokat mindkét aranyéremtől megfosztották, Uljegint pedig halmazati büntetésként két évre eltiltották.
És akkor lássuk, mit jelent mindez a számunkra. A lehető legtöbbet, elvégre mindkét számban jó és a határozattal még jobb helyen zártak a magyarok: kétszáz méteren az eredetileg második Malomsoki Sándor, Vasali László, Kozmann György, Kolonics György négyes arany-, míg az ötszázon negyedik Hüttner Csaba, Fürdök Gábor, Pulai Imre, Novák Ferenc kvartett bronzérmessé lépett elő. Magyarország nemhogy csupán megerősítette helyét az éremtáblázat élén, Angyal Zoltán szövetségi kapitány a sydneyi olimpiai rekorddöntést követően immár a világbajnokságok történetének valaha volt legeredményesebb magyar válogatottjára lehet büszke. Ez ideig az 1995-ös, duisburgi szereplés vitte a prímet, kilenc arany-, három ezüst- és három bronzéremmel. A gainesville-i – módosított – mérleg: tíz első, egy második és három harmadik helyezés.
A hajdan, Duisburgban öt diadalt arató Kolonics pedig új, Oroszországból postázandó aranyával kenuzhat át a Rubiconon. Tizenharmadik világbajnoki címe ugyanis nagyon nehezen akart megszületni. Klasszisunk világbajnoki pályán utoljára 1998-ban haladt át elsőként a képzeletbeli célvonalon, s jóllehet, azóta nyert olimpiát és Európa-bajnokságot, vb-mutatója megállt egy tucatnál. Sokáig ezzel is a legjobb volt a honi lapátforgatók között, ám épp az Egyesült Államokban érte be őt a remeklő Kovács Katalin és Szabó Szilvia – mint kiderült: átmenetileg.
Koló csütörtök óta ismét olyan, amilyennek kenusnak megszokhattuk: egyedülálló. Más kérdés, hogy erre rácáfolva, többedmagával, alumínumtálcával a kezében állt sorban a tatai edzőtábor étkezdéjében, amikor telefonon utolértük a kedvező hírrel: "A végleges döntésről ugyan csak most értesülök, ám egy hónappal ezelőtt már a fülembe jutott, hogy Uljegin megbukott – mondta Kolonics György. – Nyilvánvaló, hogy én elsősorban a pályán szeretek nyerni, de örülök ennek az éremnek is, elvégre csak az érdemli meg a diadalt, aki becsületesen küzd. Azt szintúgy tudom, hogy ez az arany ismét az első helyre emel a hazai kajakosok és kenusok körében, mégsem érzek eufóriát. Kovács Kati és Szabó Szilvi egyaránt remek versenyző, igaz, ha a vébén egyszer ismét be is hoznak: két olimpiai arannyal egyelőre jobb vagyok…”
Kolonics edzője, Ludasi Róbert lelkesen fogadja a pótlólag elnyert medáliát, hisz amondó: "Amíg mi másfél évtizedes közös munkánk során tisztességes eszközökkel készültünk, s gürizünk most is Tatán, addig felettébb felbosszant, hogy néhányan pofátlanul felpumpálják magukat a versenyekre. Úgyhogy az örömöm az igazság győzelmének is szól, no meg annak, hogy ez a huszonhetedik világbajnoki címem a kenusaimmal.” Koló párospartnere, a győzelemben – és a két páros számban négy olimpiai kvóta kiharcolásában – részes Kozmann György minatűr ünnepséget is tervezett az ebéd utánra: "Ha már elvették tőlünk a lehetőséget, hogy a dobogón hallgassuk meg a Himnuszt, javasolni fogom, hogy a délutáni edzés előtt az öltözőpadon állva énekeljük el azt magunknak, utólag.”