Az All Blacks becenévre hallgató, meccseit mindig rituális tánccal kezdő új-zélandi válogatott nyerte a bronzmeccset az 5. világbajnokságon.
Rokocokót itt még megállították a franciák, ám a bronzmeccset Új-Zéland nyerte meg
Rokocokót itt még megállították a franciák, ám a bronzmeccset Új-Zéland nyerte meg
A sydneyi Telstra Stadiumban 80 ezer tomboló néző előtt aratta diadalát, méghozzá igencsak meggyőzően, 40–13-ra. Az összecsapás kísértetiesen hasonlított a négy évvel ezelőtti vb elődöntőjére, amikor is a franciák 24–10-es új-zélandi vezetésről tudtak fordítani, és akkor sikerült megkaparintaniuk a harmadik helyet. Most azonban hiába kapaszkodtak fel a második félidő elején 14–13-ra, az ellenfél nyolc perc alatt elért három céllal végképp eldöntötte a mérkőzést. Pedig a franciákat is fűtötte a visszavágás vágya, hiszen az első világbajnokságon, 1987-ben pont az új-zélandiakkal szemben veszítették el a világbajnoki döntőt. Szóval két régi ismerős, a világ két elitcsapata, évszázados rögbikultúrával büszkélkedő válogatottja csapott össze. Új-Zélandon például 1870-ben játszották az első rögbimeccset, napjainkban pedig 500 klub 30 ezer felnőtt és 70 ezer utánpótlás-játékosa űzi a tojáslabdás sportágat, míg Franciaország 1872-ben fertőződött meg a sportággal, s mára már 1700 egyesület 90 ezer felnőtt és 120 ezer fiatal játékosa alkotja a rögbicsaládot. A legendás Hat Nemzet Tornáját – melyen az angol, skót, ír, walesi, francia és olasz válogatottak vesznek részt – mellesleg 2002-ben Franciaország nyerte. A Les Bleus becenevet viselő gallok az északi félteke legsikeresebbjei, hiszen már kétszer is játszhattak vb-döntőt, ám a végső nagy siker ízét még egyszer sem ízlelhették meg. Most is csak a negyedik hely jutott nekik, az északi földrész becsületéért pedig Anglia küzd majd a címvédő Ausztrália ellenében a szombati fináléban. A William Webb Ellis-trófeát az új-zélandiaknak 1987 óta nem sikerült magasba emelniük, s a nagy ellenféltől, a szomszédos Ausztráliától elszenvedett elődöntőbeli vereség után még inkább szerettek volna bizonyítani. Nem kevesebb, mint hat célt értek el, miközben a franciák csak egyet, úgyhogy a mérkőzés után Reuben Thorne csapatkapitány elégedetten nyilatkozhatott: "Öröm volt nézni, ahogy megjárattuk a labdát, azt meg még inkább, hogy egyre-másra értük el a célokat. Bár nem sikerült vébét nyernünk, elégedettek lehetünk, remek reklám volt ez a sportágnak világszerte.”
5. világbajnokság, Ausztrália A 3. helyért: Új-Zéland–Franciaország 40–13