Sydney árnyékában

Egyebek között említette, nincsenek kétségei afelől, hogy a játékokat a tervezett időben megtartják, ugyanakkor aggályait fejezte ki amiatt, hogy az időveszteség következtében jó néhány sportágban nem tartják majd meg a tesztversenyeket, márpedig ez számos kockázattal járhat. Majd sajnálkozással hozzátette: Athén azért sem mondható szerencsésnek, mert óhatatlanul mindenki az előzővel, Sydney játékaival hasonlítja majd össze, márpedig ebben a versenyben, miként Peter barátom írta: No way that Athens can win – nem létezik, hogy Athén győzni tud…A közelmúltban e sorok írójának is lehetősége nyílt Athénba látogatni, és sok mindenben egyetért az ausztrállal. Nem okvetlenül a görögök védelmében – úgy vélem, nem is szorulnak rá –, de nem mehetünk el szó nélkül a különbségek mellett. Míg Athén messzi múltba nyúló történelme révén páratlan szépségeket és kulturális értékeket őriz, ugyanakkor reménytelenül szűkös, túlzsúfolt és infrastruktúrájában elavult, addig Sydney minden tekintetben új keletű, modern világváros, kínálkozó szabad térrel az álmok megvalósításához. A két ország gazdasági helyzetét, egyéb adottságait is elemezhetnénk, de sokkal gyakorlatiasabb, ha egy rövid lajtstromot állítunk össze – a teljesség igénye nélkül – a készülőfélben lévő létfontosságú olimpiai létesítményekről, s arról szólunk, mi várható a hátralévő tíz hónap alatt. Az elektronikus sajtó, a tévé- és rádióriporterek nemzetközi társadalma elégedetten nyugtázhatta már nyáron, hogy a kommunikációs központ, az IBC (International Broadcasting Centre) elkészült. A hagyományos, az írott médiumok számára épülő sajtóközpont, amely szervesen kapcsolódik az előzőhöz, a befejezéséhez közeledik, ennek átadási határideje október vége. A hetvenötezer nézőt befogadó Olimpiai stadion és a húszezres fedett Olimpiai csarnok felújításának munkálatai lényegében befejeződtek, jelenleg a technikai felszerelésük zajlik, amelyre pontot kell tenniük december közepéig. Az úszók, műugrók, műúszók és a vízilabdázók eseményeinek helyet adó Aquatic Centre jelenleg mintegy hatvanszázalékos készenléti állapotban van, átadását az idén novemberre ígérték (a helyszínen tett terepszemle alapján e sorok írója ezt erősen kétli). A lovaspályát, amelyet a szervezők az új athéni ügetőpályával együtt építenek, valamint a torna- és az asztalitenisz-versenyek csarnokát szintén decemberre ígérik az építők. A többi, még hiányzó létesítmény befejezése már az olimpiai esztendő elejére, tavaszra várható, így többek között a 16 pályás, húszezer nézőt befogadó teniszközponté, a Pánathén-stadion rekonstrukciójáé is – ez volt az első, az 1896-os játékok stadionja –, ahová a női maratoni futás befutóját és az íjászat versenyeit tervezik. Akad mindazonáltal olyan olimpiai létesítmény, amelynek az építése a korábbi, többször is nyilvánosan tett ígéretek ellenére a mai napig sem kezdődött el. Ilyen az a tengerparthoz közeli labdarúgó-stadion például, amelynek a helyén eredetileg az első játékok kerékpárversenyeinek a színhelye, a Velodrom állt 1896-ban – igaz, ennek átadását a kormány csak 2004 júniusára jelezte.És akkor még nem beszéltünk a város átalakításáról, az utakról, az alul- és felüljárókról, alagutakról, a helyi érdekű felszíni vasúti közlekedés kiépítéséről, a földalatti befejezéséről… Ne is soroljuk! A görög fővárosban tévelygő turista a mi felárkolt fővárosunkat itt, a Duna partján szinte üdülőkörzetnek érezhetné. Athén manapság az építők, az ásatások mámorától fellelkesült régészek, mérnökök, a víz-, gáz-, elektromos és egyéb művek hadosztályainak mély árkokban, hegyek gyomrában, ódon házak alatt húzódó s az idővel is hadakozó háborújának színtere. Nincs sok értelme most már azokon a politikai, környezetvédelmi, szervezési, műemlékvédelmi és gazdasági okokon rágódni, amelyek az előző években előidézői voltak a késedelmeknek. Tény azonban, hogy hibák csúsztak a számításba, a kormányzati sarokszámok meghatározásába. A kormány annak idején úgy tervezte, az olimpiai játékok költségei nem emelkednek 5.4 milliárd euró fölé. Mértékadó becslés szerint azonban még az azóta szerényebbre módosított, takarékosabb játékok sem úszhatók meg tízmillárd euró alatt. Egyesek szerint Athén ráadásul most már olyan stádiumba jutott el, hogy a pénzen sok minden megvásárolható, de az idő nem.Időzavar van, nem is kicsi, úgyhogy a hátralévő hónapokban mindennek pontosan, hiba nélkül kell lebonyolódnia ahhoz, hogy az olimpiai játékok ne szenvedjenek kárt. Ha belegondolunk a kényszerhelyzetbe, egyet kell értenünk azzal is, amit a legnagyobb görög ellenzéki párt egyik közismert gazdasági szakértője, Fanny Petralia asszony pedzegetett. "Tény, az időt nem vagyunk képesek befolyásolni, arra kényszerülünk tehát – mondta a hölgy –, hogy a hátralévő időszakban mértéktelen mennyiségű túlórapénzt fizessünk, illetve megsokszorozzuk a munkaerőt. Félő, hogy jócskán megfizetteti velünk a kormány a korábbi mulasztások árát. Úgy vélem, a végére ugyan elkészülünk, de egyfelől ez aránytalanul sokba fog kerülni, másrészt pedig a végeredmény ennek ellenére sem lesz olyan, mint azt eredetileg elképzeltük.” A bevezetőben említett Peter Montgomery ironikusan jegyezte meg üzenetében, hogy a görögökön legfeljebb már csak az isteneik, istennőik segíthetnek, Zeusz, Pallasz Athéné meg a többiek. Nem tudom – tette hozzá –, a rendezők hisznek-e antik isteneikben, vagy hogy egyáltalán babonások-e. Azt hiszem, nem, különben nem tették volna a megnyitóünnepséget éppen 2004. augusztus 13-ra. Az ugyanis péntek…Mi, sportolók eredendően nem lehetünk kishitűek. Higgyünk abban, hogy Sydney árnyékában is jó játékokat rendeznek Athén derék polgárai. Mi mást is tehetnénk? Talán még annyit, hogy bízunk a gyakorlatias megközelítésben is, abban, amit egy immár halhatatlannak elismert birkózó nagyságunk, Polyák Imre, Tokió bajnoka hangoztatott. Végig mellettem ült görögországi utazásaink során, és amikor az athéni építkezésekről éppen visszatérőben voltunk, így vigasztalta a borúlátókat: Gyerekek! Ez Görögország, itt télen is jó idő van, egész évben építkezhetnek. Fél év nagy idő, majd meglátjátok – minden a helyére kerül!Reméljük, Polyák – a kitartás és az akarat igaz bajnoka – avatott jövőbe látással az olimpiai játékok próféciáját hirdette.